Magyarország Nemzeti parkjai


Egyéni keresés

Barangolás Magyarország nemzeti parkjaiban
 
Magyarországon harminc évvel ezelőtt még egyetlen nemzeti park sem volt és óriási erőfeszítések árán sikerült 1973-ban létrehozni az elsőt, a Hortobágyi Nemzeti Park után a következő évtizedben pedig további kilencet. Aggtelek, Balaton-felvidék, Bükk, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágy, Kiskunság, Körös-Maros, Őrség nemcsak kultúránk része, de egyben féltett kincsünk is.



Bükki Nemzeti Park
A Bükk-hegységben a Magyarországon nyíló kb. 3500 nyilvántartott barlangnak több mint negyede található. Ugyanitt található az ország 10 legmélyebb barlangjából 6 db. Szintén a Bükk-hegységben található leghosszabb és legmélyebb barlang is, a fokozottan védett István-lápai-barlang, kb. 6700 m hosszal, és 254 m mélységgel.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
Összesen négy barlangot építettek ki a turisták számára, tehát az ország 11 látogatható barlangja közül négy - az Anna-, Diósgyőr-tapolcai-, a Miskolc-tapolcai-tavas-, Szent István barlang - itt nyílik.
Kedvelt program a bükki Ősemberbarlang-túra, amely valójában egy körtúra a Lillafüred környéki ősrégészeti szempontból jelentős barlangokhoz.
A túra útvonala: Miskolc, Herman Ottó Emlékpark - Kecske-lyuk-barlang - Büdöspest-barlang - Felsőforrási-barlang - Szeleta-barlang irányában halad. Találkozási pont a miskolci Herman Ottó Emlékpark főbejárata szokott lenni. A túra egész napos programnak is megfelel, mert időtartama 6 óra.


Duna-Dráva Nemzeti Park
A területet főleg a világhírű Gemenc miatt vált ismertté. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom. Gyakoriak a nagyvadak: gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc mindmáig nemcsak az ország, de egyben Európa egyik legjelentősebb vadászterülete.
A festői szépségű, háborítatlan táj pedig az idegenforgalom számára is nyitott. Négy tanösvénye közül talán a Szekszárd-Bárányfoki Tanösvény a legszebb. Szekszárdtól keletre a gemenci erdei vasút végállomása körül kialakított sétaúton tekinthetik meg a turisták a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyek, élővilágát. Az ártereket sokan kenuval fedezik fel.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
Erre a legjobb tanösvény a Rezéti-Holt-Duna túra, ahol a vidék vízi világát ismerhetik meg a látogatók. A mellékág látványos, háborítatlan szakaszán a turisták csendesen merítik az evezőt a vízbe, mert az ártéren, akár fürdőző állatokat is láthatnak.
Szakvezetés is kérhető a gyalogos tanösvény túrákra valamint a kenutúrákra, melynek ára
3-4 órára - 20 főig 6000 Ft/csoport, 20 fő felett 300 Ft/fő, egész napos túrára - 20 főig 12000 Ft/csoport, 20 fő felett 600 Ft/fő.


Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Természeti értékeit a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegység, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakasza és a Szentendrei-sziget egyes területei jelentik.
A térség egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek, és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló az országban.
Remek kirándulásnak ígérkeznek a park területén található tájházak látogatása, mint amilyen az Ócsai és- Turján tájház és az Ágasház. A Turján parasztház tisztaszobájában egyszerre 40 fő befogadására alkalmas oktatóterem létesült. Ebben audiovizuális eszközök segítségével lehet természettudományi képzéseket, kihelyezett biológiaórákat, és különféle előadásokat tartani.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
A falakon fotókiállítás, térképek, domborzatmodell segíti a környék tájjellegének és értékeinek megismerését. Szintén ezt a célt szolgálja turjáni tanösvény, amely az ócsai lápvidék fokozottan védett területére vezet. Ide csak szakvezetővel léphetünk be. A túra a tájháztól indul és a Madárvártában ér véget, melynek során többek között megismerkedhetnek a kirándulók a kiszáradó láprétekkel, a magaskórós és zsombékos területekkel, valamint a nyílt vizű Turján élővilágával.
A vezetett túrák ára: 3200-4400 forint.


Fertő-Hansági Nemzeti Park
A Fertő-Hanság vidékén egész évben rengeteg program várja a látogatókat. Az Október 6-án reggel 8 és 11 óra között tartandó Nemzetközi Madármegfigyelő Napra például már most érdemes jelentkezni, nemcsak a színvonalas túravezetés és a különleges élmény miatt, hanem azért is, mert a nemzeti park területén található fogadókban igen olcsón 1-2000 forintért is megszállhatunk éjszakánként.
A madármegfigyelések helyszínei a Fertő szikes tó, a Nyirkai-Hany, a Győr-Gyirmót madármegfigyelő torony, illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe.
Fertőrákos Püspöki-kőfejtő egy másik kedvelt program. Itt már a rómaiak is beüzemeltek egy kőfejtőt, ami egészen 1948-ig működött. Innen bányászták többek közt a bécsi városháza és a Stephansdom, építőanyagát is.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
A kőfejtő és környéke kiemelkedő jelentőségű és egyedülálló geológiai, őslénytani, botanikai és kultúrtörténeti értékek őrzője. A botanikai ritkaságnak számító sziklai mellett olyan különleges értékek is megtalálhatók itt, mint az osztrák zsálya vagy a szirti ibolya.  Ezt a változatos környezetet és élővilágot egy új, a sziklai bengéről elnevezett tanösvény mutatja be a kirándulóknak.


Hortobágyi Nemzeti Park
A hortobágyi pusztákon kora ősszel szintén a madárvonulás a legkedveltebb program. Magyarország egyik leglátogatottabb és legismertebb nemzeti parkjában október 13-án 14-én 19-én és 20-án a nemzeti park bemutatása után érdekes információkkal szolgálnak a park szakemberi az európai hírű madár-és daruvonulásról, majd a turisták saját szemükkel is megnézhetik a páratlan természeti jelenséget, a daruvonulást.
A szakirodalom szerint a vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági területeken táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan naplemente idején nagy csapatokban húznak a hortobágyi halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik.
A nemzeti park honlapjának beszámolója szerint a Finnországból szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig a Magyarországon maradnak, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai, szudáni telelő területeikre.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt néhány ezerről 50 -60 ezerre nőtt. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt.
A programára mindössze 1500 forint, de a túrán csak előzetes bejelentkezéssel lehet részt venni.


Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki az egyik legváltozatosabb programmal kecsegtető nemzeti parkunk, ahol nemcsak extrém lámpás barlangtúrára, lóhátas kirándulásra mehetünk, de erdei pikniken és bringás ökotúrán is részt vehetünk, sőt aktívan segíthetjük a természetvédelmi szakemberek és kutatók munkáját. Az Aggteleki Nemzeti park területén ugyanis meglehet, hogy farkast is látunk.
A karsztvidéken nem csupán a nemzeti park területén található sziklás rétek, mély és hűvös szurdokvölgyek varázsolják el a kirándulókat, hanem a páratlan szépségű és gazdagságú barlangvilág is igen különleges.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
Az előzetes bejelentkezéssel induló  barlangtúrák közül a Kossuth-barlang bír  az egyik legnehezebb útvonallal A részvevők alsó korhatára 14 év. Itt nemcsak lámpát, de sisakot is biztosítanak a bejáratnál. A túrához mászó készség és jó kondíció elengedhetetlen, csakúgy, mint a vízhatlan ruha és cipő.
A Kossuth-barlangot erőteljes formakincsek teszik különösen értékessé: Szélkőoszlopok és tarajok mellett vezet a túra útvonala, egészen a Nagy-tóig, ahol függesztett drótkötélhídon haladhatnak keresztül a látogatók egészen a Reménytelen-szifon taváig.
Jegyár: 4200-7000 forint


Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén újonnan létrehozott Bakony-Balaton Geopark mintegy 1600 négyzetkilométeres területén számtalan egynapos túralehetőség kínálkozik.
Csupán véletlenszerűen válogatva ezek közül érdemes kiemelni a Bakony területén a Cuha-völgyet, a cseszneki vár alatt húzódó Kőmosó-szurdokot, a Római-fürdő látványos sziklaszorosát (Bakonynána), az úrkúti őskarsztot, és a Kab-hegy különleges hangulatú bazaltkarsztját.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
A Balaton-felvidéken a tihanyi Lóczy Lajos tanösvény, a szigligeti Kamon-kő tanösvény, a Kékkútról induló Theodora tanösvény is szintén nyújt információkat a földtani érdekességek iránt érdeklődő túrázók számára. Ne feledkezzünk meg a Tapolcai-medence gyönyörű tanúhegyeiről vagy éppen a Monoszló határában található Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyről sem, amely a szélrózsa minden irányából gyalogosan is megközelíthető jelzett turistaösvényeken.
A legkisebbek kedvelt programja a Káli medencében található salföldi major, ahol őshonos magyar jószágokat tartanak tradicionális takarmányozási és állattartási módszerekkel, igen kellemes körülmények között. A gyerekek segíthetnek a ház körül, állatokat simogathatnak és etethetnek.
A 30-as korosztálynak ugyanilyen örömet okoz fekete István Tüskevár című regénye alapján készült film helyszínének felfedezése. A Diás szigeten még ma is áll Matula-kunyhó. ami ugyan csak nyár végéig látogatható, de érdemes észben tartani ezt a programlehetőséget, mert májustól minden kedden és csütörtökön újra indulnak a csoportok.


Körös-Maros Nemzeti Park
Ártéri erdőkön és gyepeken, a valamikori Nagy- és Kis-sárrét ősmocsarainak maradványain, az Alföldre jellemző szikes pusztákon és a térség hajdani természeti képét őrző erdőssztyeppeken, löszgyepek töredékfoltjain található Körös-Maros Nemzeti Parkban, olyan ritka állatfajokkal találkozhatunk, mint a réti héja, a böjti réce, a bíbic, a földi kutya, a gulipán, és a réti sas.
Forrás: nemzetipark.gov.hu
A Szarvasi Arborétum ma öt fás növénygyűjteményt gondoz 82 hektár területen. A fás növénygyűjteményben közel 1. 600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található. Ebből 1. 200 a lomblevelűek száma (1100 lombhullató, 100 örökzöld), 400 a fenyőféléké, zömmel örökzöldek, mindössze hét a tűhullató fajok száma.
Az Arborétum alapvető értékei, a fák és a cserjék mellett 250 honos és 52 telepített lágyszárú növényfaj és 211 kalapos gomba található a területen.
A nemzeti park területén 5 tanösvény közül választhatunk, attól függően, hogy ártéri erdőségre, gyepek élővilágára, a Holt-Sebes-Körös vidékére, vagy a szikes puszta élővilágára vagyunk kíváncsiak.


Kiskunsági Nemzeti Park
A védett területek kiterjedése több mint 76. 000 hektár, amely magába foglalja az úgynevezett, ex-lege területeket: a szikes tavakat, lápokat, mocsarakat és kunhalmokat is. A térség fő vonzerejét a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományaira épülő turizmus jelenti.
A környékben számos lovas tanya található, ahol a laza talajú terep kiválóan alkalmas túralovaglásra.
A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya ezen a területen él. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző és érdekes látványosság. Apaj közelében tartják az Alföld legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak a látogatók.
A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek. A kötött futóhomokos területen manapság a legnagyobb ökológiai probléma az állandósult vízhiány, melyet a kiszáradt szikes tavak jól példáznak.


Őrségi Nemzeti Park
Hivatalosan az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét,- vagyis a Belső-őrséget-, és a Szent György-völgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 hektáron.
A terület érdekessége, hogy éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is éreztetik itt hatásukat. Így alakult ki a kedvező, úgynevezett. Szubalpin klíma.
A nemzeti parkban legalább ötféle kerékpártúra között válogathatunk, amellyek hossza 14 és 52 kilométer között változik. Igaz kiépített kerékpárutak nincsenek, azonban az alsóbbrendű utakon a csekély járműforgalom miatt ideális útvonalon haladhatunk. A turisták megismerkedhetnek a fajvédelmi programokkal az élőhely fenntartás lehetőségeivel, a táj kultúrtörténeti és természeti szépségeivel.
A nemzeti park egyik legkedveltebb programja az október 13-án megrendezendő IV. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál. A turisták megismerkedhetnek a tök helyi kultuszával, megtekinthetik a méretes tökcsodákat, közben tökből készült ételspecialitásokat kóstolhatnak.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/utazas/20070927-barangolas-magyarorszag-nemzeti-parkjaiban.html

Látnivalóink Szilvásváradtól Pécsig


Egyéni keresés


Idén nyáron sokan készülnek arra, hogy belföldi úti célt válasszanak maguknak. Még van idő kiválasztani és eldönteni, hogy természet közeli élményeket, kulturális örökségeket, vagy hagyományainkat őrző látványosságokat részesítenénk-e előnyben. Recesszió ide, üdülési csekk oda, íme, néhány belföldi úti cél és látványosság, amit nem érdemes kihagyni.




Tapolcai tavasbarlang
A tavasbarlangot 1902-ben fedezték fel. Az akkori helyi pékmester házánál nem fogta a talajt a csákány így a tanácstalan sütőmester robbantásra szánta el magát a munkásokkal. A berobbant földön hatalmas lyuk tátongott, ahonnan párás, meleg levegő szállt fel. Akkor még csak néhány bátor munkás merészkedett le a mélybe, és jobb híján teknőkkel keltek át a földalatti tavakon. Ma már kiépített lépcsősor és ladik várja a turistákat.
Forrás: www.kirandulastervezo.hu
A barlang két részre oszlik, az egyik a szárazbarlang a Lóczy-teremmel és az eredeti pékmester-féle lyukkal, a másik része maga a tavas barlang, zegzugos folyosóival és itt-ott türkiz színű vizével.

Egri vár
A Bükk nyugati lábánál fekvő 55 ezres Eger a törökök elleni 1552-es hősies küzdelmével, a közelben feltörő meleg vizes forrásaival, a riolittufába vájt pincerendszerével, a katakombákkal és Szépasszony-völgy jófajta boraival turisztikai szempontból az ország egyik legfontosabb városa.
Forrás: MTI
Az Egri várat és az ott található néhány éve felújított Dobó-bástyát, a kazamatákat, a börtönkiállítást, a Rotundát a XI. századi körtemplomot, és Dobó István márványfedeles sírhelyét évente 5-600 ezer turista keresi fel. Ezzel a magyarországi várak között jelenleg az egyik leglátogatottabb. A gyerekeknek nyaranta vártábort szerveznek, de vannak úgynevezett múzeumpedagógiai foglalkozások is, amikor az alsósok régészest játszanak, iniciálét rajzolnak, és régi játékokkal ismerkednek.
A felújított Dobó-bástya nyitott teraszán nyaranta szabadtéri kiállításokat, esti hangversenyeket, exkluzív fogadásokat szerveznek.

Feszty-körkép
Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfoglalásról, ami jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. A történészek szerint, Fesztynek egyik párizsi útján Napóleoni csatát megelevenítő Detaille és Neuville körkép adta az ötletet, majd Jókai Mór tanácsára a bibliai özönvíz témája helyett, a magyarok bejövetelét elevenítette meg ezen a 1800 négyzetméteres festményen. A munka másfél évig tartott, de a kor kiemelkedő festőinek, így Újváry Ignácnak, Mednyánszky Lászlónak, Vágó Pálnak és Papp Henriknek, Pállya Celesztinnek minden segítsége ellenére sem készült el időben (1889. augusztus 20-ra).
Forrás: MTI
A háború alatt 1945-ben egy körképmentő egyesület alakult, akik 8 méter széles darabokra vágták a vásznat, fahengerekre göngyölték és az egyes darabokat más és már helyen rejtették el. 1974-ben és 88-ban állagvédő restaurálást, majd 1991-ben egy 2,5 millió dolláros teljes restaurálást végeztek el rajta.
Az emlékpark történeti kiállítása ingyenes, de több programcsomag közül is választhatunk. Felkereshetjük a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Csete jurtákat, a Gátőrházat, a Nomád Parkot, a Panoptikumot, de lovasbemutatót is nézhetünk. A parkbelépő 896 forint, a Feszty-körképet pedig 4000 forintért csodálhatjuk meg.

Szalajka-völgy
A Bükk-hegységben a Bükki Nemzeti Park területén, Szilvásvárad közelében húzódó Szalajka-völgy az egyik legszebb magyarországi kirándulóhely. A völgy neve utal a szalalkáli-nak nevezett hamuzsír égetésére, vagyis arra a tevékenységre, amit a XIX.században folytattak a környéken. A hamuzsírt hagyományosan a fahamu lúgjából állították elő. A turistákat azonban ennél jobban érdekli a híres Fátyol-vízesés, ami a karsztforrások vizéből felszínre jutó oldott széndioxid elillanó, fehér páraszerű jelenségéről kapta a nevét. Legalább ilyen szép az Istállóskői-barlang, ahova szerpentin vezet fel a Szalajka-forrástól, és ahol gyapjas mamut, és ősbölény csontokat is találtak az archeológusok.
Forrás: [origo]
Töretlen a sikere a Szilvásváradi Erdei Vasútnak is. Ezen az alig 5 kilométeres szakaszon közlekedő, keskeny nyomtávú, villamosítás nélküli kisvasút tavaly ünnepelte 100. születésnapját. Régen faszállításra használták, de a közeli Mária-bányából termelt vasérc is rakományt jelentett a kisvasútnak, amit akkor lovak vontattak. Az erdei vasút április 1-től közlekedik menetrendszerűen.

Jáki (Szent György) templom
Az 1220 és 1230 körül (egyes források szerint 1214-ben) épített templom a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amit már általános iskolás korunkban, álmunkból felébresztve is felismertünk, különös tekintettel a déli kapu oszlopaira és az ívben körülzárt Isten Báránya domborműre.
A Jáki Templom a Sorok-patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, nem lehet eltéveszteni. A templomot Szombathelytől 10 kilométerre délre találjuk, és legkönnyebben a 86-os úton el Körmend felé indulva érhetjük el.
Forrás: MTI
A Jáki Templom a legjelentősebb nemzetségi templom Magyarországon. Építtetése Jáki Márton nevéhez fűződődik, aki Szent István és felesége Gizella királyi testőrségének parancsnoka volt. A templom három éve ünnepelte 750 éves évfordulóját. Az utóbbi évek feltárásai szinte mindig valamilyen új lelettel gazdagították a templomot, illetve újabb teóriák születtek a templom építésének és funkciójának körülményeiről.
A budapesti Vajdahunyad vára részeként látható az úgynevezett Jáki kápolna, amelynek ugyan csak a kapuja egyezik a Jáki apátsági templommal, de megéri megnézni, ha nem akarunk annyit autózni.

Pécsi Dzsámik
Jakovali Hasszan dzsámija Magyarország egyetlen olyan török kori imaháza, mely minaretjével együtt maradt épen. A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz illesztett, esetleg teljesen különálló, magas felfelé keskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja. A minaretből (gyakran erkélyéről) a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a híveket. A torony14,5 méter magas, és tetejére összesen 87 lépcsőfok vezet fel.
Küllemét ma is a szamárhátíves ablakok határozzák meg. A templombelsőben is jól megfigyelhetők a török építészeti elemek, mint amilyen a sztalaktit boltozat (az iszlám építészetben használatos boltozatforma, más néven cseppkőboltozat), a bronzlámpák, és boltívek vörös-fehér csíkozása. Legalább ennyire árulkodó a Mekka irányába elhelyezett mihrab, azaz imafülke és az attól jobbra álló lépcsőzetes szószék (mimber) ami ugyan eredetileg kőből készült, de igen értékes a jelenlegi fából faragott szószékpótlás is.
Forrás: [origo]
Eredeti, XVI. századi formájában 1975-ben rekonstruálták először. A berendezés,- amit jelenleg láthatnak a turisták - a török kormány ajándéka.
Pécsett a Széchenyi téren álló Gázi Kaszim Pasa dzsámija valamikor 1543-46 között épült. Ezt a kiemelkedő török kori emléket a lebontott Szent Bertalan templom anyagából építettek még ugyanabban az évben, amikor Pécs török kézre került, és azt követő 143 évben a török uralom alatt is maradt. Ezekben az időkben hét dzsámi és tíz mecset, hat kolostor és három fürdő volt Pécsett.


A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/utazas/20090324-magyarorszag-legszebb-latnivaloi.html

Magyarország legszebb kastélyai


Egyéni keresés

Magyarországon hihetetlen mennyiségben találhatók meg a régi, több százéves, különböző stílusokban épült főúri kastélyok és kúriák. Ezek közül sajnos a többség romos állapotban tengődik, van viszont néhány, amelyre méltán lehet büszke bárki. Ezek közül mutatunk be néhányat a Vendégváró segítségével.


Esterházy-kastély, Fertőd
Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a "magyar Versailles"-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.
A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi. Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények, Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi udvart.
Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott. A kastélyban kiállítás emlékezik rá - emellett a nyáron megrendezett koncertek, a Haydn-központ terve hivatott arra, hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.


Festetics-kastély, Keszthely

Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemléképület, amelyben múzeumm várja a látogatókat. Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.


Grassalkovich-kastély, Gödöllő
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély. 1867-től királyi pihenő-rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.
A Grassalkovich-kastély és a hozzátartozó épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter.
A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt, amikor királyi pihenőrezidencia lett belőle. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A park kerekesszékkel is látogatható.


Brunszvik-kastély, Martonvásár
Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban. Beethoven hosszabb ideig tartózkodott itt a Brunszvik család vendégeként - emlékét múzeumm őrzi.
Az egyemeletes épület most romantikus és neogótikus külsőt mutat, közép- és oldalrizalitokkal. Szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal - aki a birtok megvételekor még határtalan mocsarakat talált a területen - tudatosan teremtett itt virágzó gazdaságot. A gazdasági épületek között istállókat, tímárházat, kertészházat is építtetett. Fia, Ferenc paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot, amely ma is az ország egyik legszebb kastélyparkja. A Brunszvikok után is neves birtokosa volt a kastélynak: 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre.


Nádasdy-kastély, Nádasdladány
A Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.


De la Motte-kastély, Noszvaj
A noszvaji kastélyt és melléképületét copf stílusban építette Povolny János 1774 és 1778 között, ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.
A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almásyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. Ezt ma már nem használják. Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója - Kracker János Lukács alkotása - Auróra diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik.
A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban. A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Károlyi-kastély, Füzérradvány
A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett.
A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 kilométer hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el.
A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják. A kastély a téli időszakban (november 1. - március 31.) csoportok számára, bejelentkezéssel látogatható.
Forrás: www.vendegvaro.hu



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/utazas/20080304-kastelyok-kuriak-magyarorszagon.html

Világörökség Magyarországon


Egyéni keresés

Budapest, a Duna-part és a Budai Várnegyed (1987), valamint az Andrássy út és történelmi környezete (2002)

Vannak, akik első látásra beleszeretnek és vannak, akik csak hosszabb ismerkedés után válnak rajongóivá, de abban mindenki egyetért, hogy Budapest az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna hatalmas folyama szeli ketté és osztja a hegy-völgyes Budára és a síkvidéki Pestre. A tavaszi napokon még ma is kék folyóban üde színfolt a Margitsziget zöldje. Barlangok, gyógyító hőforrások, természetvédelmi területek, s mindez egy 2 milliós, nyüzsgő nagyvárosban. A város műemlékei között a római kori amfiteátrum és a török fürdő éppúgy megtalálható, mint a szecesszió különleges, magyar változata.
A budapesti Duna-part épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek. A Világörökség részét képezi a Szabadság és a Margit híd által közrefogott budai és pesti Duna-part, továbbá a budai oldalon a várnegyed, a Gellérthegy a Szabadság-szoborral, a Citadellával és a Gellért Fürdővel, valamint a Víziváros barokk templomaival és törökkori fürdőivel. A pesti Duna-parton a Parlament, a Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota tartozik a világörökséghez. Az Andrássy utat a Millenniumi Földalatti Vasúttal, a Hősök terét és környékét 2002-ben csatolták a budapesti világörökségi helyszínhez. Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király - védekezésül a tatárok támadása ellen - várat épített a dombra. Az udvar 1347-ben költözött Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt. A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel. A II. világháború alatt aztán az épület és a várnegyed súlyos károkat szenvedett. A romok eltakarításával megindult a még ma is tartó régészeti feltárás, a középkori maradványok helyreállítása is. Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az előtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt. Csoportosan látogatható, s nemcsak a gyönyörű belső terek, a csillogó arany díszítések, a kor neves művészei által készített freskók és szobrok, a díszes lépcsőházak miatt érdemes felkeresni. Itt látható az első magyar király, Szent István 1000 éves koronája is. A Dunán elsőként megépült állandó híd a Lánchíd, amely a XIX. században William Tierney Clark angol mérnök tervei alapján Adam Clark skót mérnök irányításával készült. Budapest létrejöttével óriási fejlődés indult meg a városban. Ez egybeesett a magyar Honfoglalás 1000 éves évfordulójára való készülődéssel. Ekkor épült egységes építészeti koncepció alapján az Andrássy út.
A mai Belváros felőli szakaszát 3-4 emeletes, eklektikus, neoreneszánsz bérházak szegélyezik. Középső szakasza szélesebb, a három részre osztott úttestet kettős fasorok között húzódó sétányok választják el egymástól. A két szélső sávot eredetileg fakockákkal burkolták, itt lovagolhatott az úri közönség. A harmadik szakaszon előkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak. Az épületek közül kiemelkedik az Operaház és a Balettintézet, a régi Zeneakadémia és a Kodály körönd sgrafitto-díszes sarokházai. A Hősök tere félköríves kolonnádjának szobrai a magyar történelem kiemelkedő uralkodóit és vezetőit örökítik meg. A tér két oldalán, egymással szemben áll a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A sugárút alatt húzódik a kontinens első földalatti vasútja.


  Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

Magyarország déli részén, a Mecsek hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is. A várost Kr. u. az I. században a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a kereszténység egyik jelentős központja volt. Szent István, az első magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg működését Magyarország első egyeteme. A 150 éves török hódoltság építészeti emlékei, a dzsámik, a török fürdő, és Idrisz baba türbéje ma is láthatók.
Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. u. IV. században templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elődeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetőjét az itt előkerült sírok keresztény szimbólumokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tárgyú freskói alapján ókeresztény temetőnek tartjuk. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlékcsoport.
Ókeresztény mauzóleum
A nagyméretű kápolna alatt sírkamra található. A festett falú cubiculum (sírkamra) és a kápolna szint között nem volt közvetlen építészeti kapcsolat, mindkettőt külön-külön bejáraton keresztül lehetett (és lehet ma is) megközelíteni. A sírkamra északi és keleti falát bibliai tárgyú freskók díszítik: Ádám és Éva a paradicsomi fával és a kígyóval, illetve az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta. A keleti falon a Krisztus-monogram töredékét és egy fehér ruhás ülő alak ábrázolását látjuk. A déli oldalfal előtt áll a III. századi faragott, fehér márvány szarkofág. A figurális ábrázolások közötti falfelületeket márványt utánzó festéssel és növényi mintával díszítették
.
I. sz. (Péter Pál) sírkamra
A kétszintes épület épségben fennmaradt dongaboltozatos sírkamrájának teljes belső falfelületét freskók borítják. A bejárattal szemközti falon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztusmonogramra. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jónás, Szűz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg. A gazdag növényi és állati ornamentikával (galambok, pávák) díszített boltozaton négy kör alakú keretbe foglalt portré - talán az itt eltemetettek arcképei - is látható. A sírkamra és a közelében feltárt két kisebb, festetlen falú építmény a helyreállítási és restaurálási munkák befejezése után, rövidesen látogatható lesz.
II. sz. (Korsós) sírkamra
A föld alatti, festett falú, eredetileg dongaboltozatos sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A sírkamrában két sír volt, melyek közül az egyik különleges, kettős fenékburkolatú. A falak gazdag geometrikus és növényi díszítése a Paradicsomkertet idézi. A kamra északi falába mélyített kis fülke kancsó és pohár ábrázolása, melyről a sírkamra a nevét kapta, az oltáriszentséget szimbolizálja.
Ókeresztény temetőkápolna az Apáca utcában
Az észak-déli tengelyű építmény északon apszissal zárul. Az apszisban Kr. u. 390 körül ülőpadot alakítottak ki és egy oltárlapot helyeztek el. Belső terében a padlószint alatt, négy sír került elő. A temetőkápolna annyiban különbözik más sopianaei temetői épületektől, hogy itt az épület belső járószintje alá mélyített sírokba és nem sírkamrákba temetkeztek a város keresztény lakosai.

Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

Tokaj-Hegyalja hazánk legkiválóbb fehérborát termelő tájegysége. Mégis, a világörökségi rangot nem pusztán a szőlőtermesztésnek és a borászatnak köszönheti a vidék, hanem páratlan természeti adottságainak, építészeti és kulturális örökségének, valamint a helyi hagyományoknak is. A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken már a miocén korszakban is termett a szőlő, ezt bizonyítja az Erdőbényén talált Vitis Tokaiensis. Ez az ősi szőlőlevél, amely minden egyes szőlőfajta ősének tekinthető növény lenyomata, bizonyítja, hogy a szőlő őshonos növény Tokajban. A vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él a területen.
Tokaj, illetve a tokaji bor az 1500-as években nyerte el mai rangját, amikor a török hódoltság miatt a gazdasági élet központja Észak-Magyarország lett. Oláh Miklós monográfiája a Hungaria még a szerémségi borokat tartja a legjobbaknak, bár elismeri, hogy "a hegyek körül Tarcal, Füzér, Újhely, Sárospatak, Boldogkő, Szántó, Liszka mezővárosok mind kiváló bort termő hely. A tokaji világhírnevét - ha hinni lehet egy legendának - a tridenti zsinat hozta meg. Draskovics György 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral kínálta IV. Pius pápát, aki elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent! A lefordíthatatlan kettős jelentésű szójátékot (A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek) a jeles humanista, Bocatius János örökítette meg egyik epigrammájában. A XVII. századra a szőlőtermelésre alkalmas hegyoldalakat elsősorban a nemesség birtokolta, majd pedig igyekeztek a Felvidék kereskedelemmel foglalkozó szabad királyi városai is egy-egy birtokot vásárolni Hegyalján.
Ezek egyik csoportosulása az un. "Pentapolis: Kassa, Lőcse, Késmárk, Szepsi és Bártfa volt. Így Tokajban Kassa városa, majd Erdőbényén Lőcse, Tállyán pedig Bártfa szerzett birtokot. A termeltetést a helyben megbízott vincellérek irányították és szervezték. A bor kiváló minősége révén jövedelmezősége csábítóan hatott. A szőlőbirtokosok rendre szabályozták a termelést, a borkészítést és forgalmazását is. Az első ismert szabályozást a Mádon összeült Pentapolis-képviselők, továbbá a nemesi birtokosok fogalmazták meg 1641-ben. A török világ elmúltával egyre jelentősebb szerephez jutott a borkivitel. Mivel az egész környék szívesen árusította termékét "tokaji bor-ként, a 18. század elejétől jelen volt az az igény, hogy az országos főhatóság szabályozza a borkivitelt, amivel összefüggött az eredetvédelem is. Végül 1737-ben született egy királyi rendelet, mely felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a "tokaj bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Ezzel megszületett a világ első zárt borvidéke. A szőlőhegyeken elsősorban furmint, hárslevelű és sárga muskotály alkotják az ültetvényeket. Mind a három fajta alkalmas az aszúsodásra.

A nemespenésszel befedett pincékben érik a "tokaji, a királyok bora, a borok királya - "vinum regnum, rex vinorum. Az alapborok (ordinre) mellett évszázados technológia alkalmazásával készül a főbor, az aszú. A megtiport lengyel nemesség igénye teremtette meg az aszúszemekkel kevert "élő fürtök együtt feldolgozása révén előállott "szamorodnit (lengyelül samo rodnij - ahogy született), a középminőségű tokajit is.
Az évszázadok során különböző népcsoportok - szászok, svábok, lengyelek, románok, zsidók, örmények - telepedtek meg Tokaj-Hegyalján, akik mind vallásukkal, mind építészetükkel, mind hagyományaikkal gazdagították a térséget. Ma a népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárság XVI - XIX. századi épületei is.
A tokaj-hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezredes egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket, mint kultúrtájat, felvette a Világörökségi Listára.

Tokaj-Hegyalja őrzi, ápolja értékeit. A több mint félszáz éves hegyaljai bormitológiát számos szobor örökíti meg a térségben. Ennek jegyében kerülnek megrendezésre évről évre a szüreti fesztiválok is, illetve a minden év májusában megrendezett Tokaji Borok Fesztiválja.

Az Agaigteleki és a Szlovák Karszt barlangj
Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdők borítják. Mozaikszerűen elhelyezkedő tisztások, sziklagyepek, kőkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen előforduló több mint 220 madárfajnak. A nemzeti park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, amelynek hosszúsága az oldalágakkal együtt 25 km. Ennek 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert. A barlang kb. 230 millió éves közép-triászkorú mészkőben alakult ki. Kialakulásának kezdetét a földtani adatok alapján kb. 2 millió évvel ezelőttre tehetjük. A patakok vizei a mészkő repedésrendszerébe kerülve oldó és koptató hatásukkal tágították a hasadékokat, lassan létrehozva a mostani járatokat. A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A cseppkövek megmozgatták a felfedezők és látogatók fantáziáját. Így születtek az olyan beszédes fantázianevek, mint a Sárkányfej, Tigris, Anyósnyelv, Oszlopok Csarnoka vagy az Óriások Terme.
A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyül használta a Baradlát. Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang. A barlangokat 1, 2, 5 vagy 7 órás vezetett túra keretében lehet bejárni. Ezek Aggtelekről és Jósvafőről indulnak. A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlangkoncertek különlegesélményt nyújtanak a látogatóknak.
A felszínen jelzett túraútvonalak vezetnek. Az öko-, botanikai, illetve zoológiai túrák keretében a karsztfelszín értékeivel, főbb növénytársulásaival, élőhelyeivel, a hagyományos tájhasználattal, a falusi életmóddal, gazdálkodással, ipartörténeti és kultúrtörténeti emlékekkel, illetve a még fellelhető népszokásokkal, hagyományokkal és mesterségekkel ismerkedhet meg a látogató. Az Aggtelek és Jósvafő közötti 7 km-es út a Baradla-tanösvény; sárga sáv jelzi, időigénye kb. 3 óra. A Jósvafő körüli 9 km-es Tohonya-Kuriszlán tanösvény megtételéhez mintegy 6 óra szükséges. Az Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvényt fehér körben piros "T" betű jelzi.

Hollókő
Budapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserháthegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókő vára. A várhoz érdemes fölsétálni. Kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kőfaragványokat. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.
A település többször leégett, mert az épületeket a XX. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték. Az utolsó, 1909-es tűzvész után az eredeti formájában állították helyre a házakat, de most már vályogfallal és cseréptetővel. Jól megfigyelhető a hagyományos középkori faluszerkezet; az egyetlen hosszú utca két oldalára merőlegesen keskeny telkek futnak le. A település közepén, mint egy kis "szigeten" áll a falu temploma. A fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus templom 1889-ben épült. A falu közel 60 védett épülete jellegzetes, kontyolt nyeregtetős parasztház, melyet áttört faragással díszített deszkamellvédes tornácok kereteznek. Beosztásukat tekintve az épületek híven őrzik a XVII. századi palóc építkezési szerkezetet; 3 jól elkülöníthető helyiségből állnak. A tornácról közvetlenül a főző-étkező helyiségbe, a pitvarba lépünk.
Télen aludni is itt a legjobb - a kemence padkán. A konyhához csatlakozott az éléskamra, ahol a gabonát és a mezőgazdasági eszközöket is tárolták, valamint az idős emberek hálóhelye volt. Az utcafront felőli ún. tisztaszoba a ház éke, dísze, melyet Hollókőn nem csupán a vendégek számára tartottak fönn, hanem a ház ura lakta a családjával. A család bővülésével hosszában toldottak a házhoz, így alakult ki a ma is látható épületegyüttes, melynek egyikében található a Falumúzeum. Itt tekinthető meg a házak belső kialakítása, berendezése, dísz- és használati tárgyai. A régi népi mesterségek közül a textilkészítést mutatják be a szövőházban, ahol az ősi technikákon kívül repülővetélővel ellátott takács szövőszéken is dolgoznak.

Más épületekben tájház, posta, óvoda található, tehát ez nem egy szabadtéri múzeum, hanem egy valóságos, élő falu. Több házban van szálláslehetőség, illetve étterem.
Az alig 400 lelkes település lakói a palócok. Különleges nyelvjárásuk mellet őrzik, ápolják hagyományaikat, színes, gazdagon díszített népviseletüket. Nagyobb ünnepekkor ma is viselik az általában maguk készítette ruhákat. A legszebb a fiatal lányok és a menyasszonyok ünnepi viselete; a piros vagy kék selyemszoknya alatt 6, 8 olykor 10 hófehér, keményített alsószoknya látszik. Talán a leglátványosabb ünnep a Hollókői Húsvét, amikor nemcsak a ruhákat, hanem a húsvéti szokásokat, népi mesterségeket is bemutatják. Sok látogatót vonz a Nógrádi Folklór Fesztivál és az augusztusi várjátékok, októberben pedig a szüreti felvonulás, illetve a várban és a templomban rendezett koncertek.


Az ezeréves pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (Mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés szerzeteseket Géza fejedelem telepítette le 996-ban. Fia, Szent István, a második évezred kezdetén, az alapítólevélben birtokokkal és kiváltságokkal látta el a monostort. Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

Az ezeréves szerzetesközösség és épületei együtt éltek és együtt szenvedtek hazánkkal. Az első épületek elpusztultak, de ezeken az alapokon újult meg többször is a templom és a monostor.
A nyugati apszis valószínűleg az első templomból való, a falak lényegében az 1137-ben felszentelt templom falai, az oszlopok és a korai gót boltozat a XIII. század első negyedében épült fel. A török kor pusztításait 1700 körül barokk stílusban hozták rendbe, a monostor jelentős része ekkor épült, benne a refektóriummal. A XIX. század első évtizedeiben építették a klaszszicista tornyot és a könyvtár épületét, XX. századi a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülete. A modern főkapun belépve jobbról a főapátság barokk épülete, balról a gimnázium és diákotthon oszlopos bejárata fogad bennünket. A főapátságban több mint 40 szerzetes él, az iskolában tanuló fiúk száma 320 körül mozog. Az udvaron továbbsétálva jutunk a belső udvarba, a neoklasszicista homlokzat már a középkori épületrészt takarja.

A bazilika rangot élvező apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz részek vannak, ezeket a XIX. századi restaurálás igyekezett egymással összhangba hozni. A templom déli oldalához simuló késő-gótikus keresztfolyosót (1486) a monostor legértékesebb építészeti-szobrászati alkotása, a Porta Speciosa, az ékes kapu köti össze a templommal. A kerengő közelében van a barokk ebédlő és itt található a főapátsági levéltár is, amely olyan értékes dokumentumokat őriz, mint például a legrégibb magyar és finn-ugor írott nyelvemlék, a tihanyi apátság alapító oklevele, vagy az 1090 körül kiadott pannonhalmi öszszeíró- levél az első magyarországi könyvjegyzékkel. Az apátság XIX. századi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer kötetével Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára. A gyűjtemény legértékesebb darabjai az ősnyomtatványok és kódexek. Kézirattára a magyar egyházi és világi kultúra sok páratlan értékével büszkélkedik. A főapátság gyűjteményei éremtárra, kőtárra, metszetgyűjteményre és képtárra tagozódnak. A könyvtárépület földszintjén található kiállítótérben évente változó, időszaki kiállítás tekinthető meg. A főbejárattal szemben arborétum található, ahol majd 400 növényfajt gondoznak. A közeli kilátóról szétnézve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet dimbesdombos vidékében gyönyörködhetünk.
Az ezeréves Főapátság csak helyi tárlatvezetővel tekinthető meg. Az istentiszteletek ideje alatt a Bazilikában a vezetés szünetel.
A nyári hónapokban - a hagyományos orgonahangversenyek mellett - zenei fesztivál várja a látogatókat
.
2003 tavaszán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. Az érdeklődők szakszerű vezetéssel betekintést nyerhetnek a pincészet munkájába, valamint megkóstolhatják boraikat.

Fertő-tó/Neusiedler See kultúrtáj
A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.
Fertő az eurázsiai sztyeppetavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között. Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el
.
A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szubmediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez. A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madárparadicsom.
A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejéből. Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertőrákosi kőfejtő ma színházi- és operaelőadások különleges díszlete.

A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete. A Fertő-tó közelében található települések - Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő - középkori eredetűek. A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek. A fertődi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a "legnagyobb magyar" életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra.
A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.
A táj állandó változását az itt élők mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez. A Fertő-Neusiedler See környéke olyan egyedülálló természeti és földrajzi fejlődés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követő népcsoportok kultúraváltásainak. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, amely nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része bioszféra rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.
A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája. Kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik, pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.. Ahhoz, hogy felfedezzük, milyen kincseket rejt e vidék, nem elég csak átutazni rajta. A nemzeti park területének döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebbnagyobb mocsarak alkotják.
Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedő mesterséges vizes élőhelyek: a legrosszabb minőségű legelőkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak. A folyószabályozások előtti vízivilág képét mutatja a Tisza-tó, a 70-es években létesített víztározó. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a nemzeti parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás.
E fajból, mely egyúttal a nemzeti park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető, amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött. A Hortobágy soha nem volt sűrűn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok - népi nevükön kunhalmok - törik meg.
A Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején került a Hortobágyra Normandiából. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa. A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületet maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak. A pusztán átvezető kereskedelmi utak mellett 10-12 kilométerenként csárdák épültek, ahol az átutazók megpihenhettek, és ahová a pásztorok is gyakran betértek.
A csárdák ma is jó szolgálatot tesznek a turistáknak, akik megkóstolhatják a kitűnő pásztorételeket és az alföldi konyha más jellegzetességeit is. Hortobágy település idegenforgalmi központjában, a Nagycsárda egykori szekérállásában kapott helyet a pásztorkodás történetét, tárgyi emlékeit bemutató Pásztormúzeum. A Budapestet Debrecennel összekötő út részeként a Hortobágy folyón 1827-ben kőhíd épült, melyet boltíveinek száma alapján Kilenclyukú Hídnak keresztelt el a népnyelv.
A nemzeti park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemutató terület és tanösvények segítik. Utazás előtt érdemes tájékozódni a látogatható területekről a Tourinform irodákban vagy a nemzeti park igazgatóságán.
A rendszeres programok közül legismertebb a májusban megrendezett Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, a Hortobágyi Lovasnapok és az augusztusi Hídi Vásár.