Világ nevezetességei

A tavasbarlangot 1902-ben fedezték fel. Az akkori helyi pékmester házánál nem fogta a talajt a csákány így a tanácstalan sütőmester robbantásra szánta el magát a munkásokkal. A berobbant földön hatalmas lyuk tátongott, ahonnan párás, meleg levegő szállt fel. Akkor még csak néhány bátor munkás merészkedett le a mélybe, és jobb híján teknőkkel keltek át a földalatti tavakon. Ma már kiépített lépcsősor és ladik várja a turistákat.

A barlang két részre oszlik, az egyik a szárazbarlang a Lóczy-teremmel és az eredeti pékmester-féle lyukkal, a másik része maga a tavas barlang, zegzugos folyosóival és itt-ott türkiz színű vizével.

Egri vár

A Bükk nyugati lábánál fekvő 55 ezres Eger a törökök elleni 1552-es hősies küzdelmével, a közelben feltörő meleg vizes forrásaival, a riolittufába vájt pincerendszerével, a katakombákkal és Szépasszony-völgy jófajta boraival turisztikai szempontból az ország egyik legfontosabb városa.

Az Egri várat és az ott található néhány éve felújított Dobó-bástyát, a kazamatákat, a börtönkiállítást, a Rotundát a XI. századi körtemplomot, és Dobó István márványfedeles sírhelyét évente 5-600 ezer turista keresi fel. Ezzel a magyarországi várak között jelenleg az egyik leglátogatottabb. A gyerekeknek nyaranta vártábort szerveznek, de vannak úgynevezett múzeumpedagógiai foglalkozások is, amikor az alsósok régészest játszanak, iniciálét rajzolnak, és régi játékokkal ismerkednek.

A felújított Dobó-bástya nyitott teraszán nyaranta szabadtéri kiállításokat, esti hangversenyeket, exkluzív fogadásokat szerveznek.

Feszty-körkép

Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfoglalásról, ami jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. A történészek szerint, Fesztynek egyik párizsi útján Napóleoni csatát megelevenítő Detaille és Neuville körkép adta az ötletet, majd Jókai Mór tanácsára a bibliai özönvíz témája helyett, a magyarok bejövetelét elevenítette meg ezen a 1800 négyzetméteres festményen. A munka másfél évig tartott, de a kor kiemelkedő festőinek, így Újváry Ignácnak, Mednyánszky Lászlónak, Vágó Pálnak és Papp Henriknek, Pállya Celesztinnek minden segítsége ellenére sem készült el időben (1889. augusztus 20-ra).

A háború alatt 1945-ben egy körképmentő egyesület alakult, akik 8 méter széles darabokra vágták a vásznat, fahengerekre göngyölték és az egyes darabokat más és már helyen rejtették el. 1974-ben és 88-ban állagvédő restaurálást, majd 1991-ben egy 2,5 millió dolláros teljes restaurálást végeztek el rajta.

Az emlékpark történeti kiállítása ingyenes, de több programcsomag közül is választhatunk. Felkereshetjük a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Csete jurtákat, a Gátőrházat, a Nomád Parkot, a Panoptikumot, de lovasbemutatót is nézhetünk. A parkbelépő 896 forint, a Feszty-körképet pedig 4000 forintért csodálhatjuk meg.

Szalajka-völgy

A Bükk-hegységben a Bükki Nemzeti Park területén, Szilvásvárad közelében húzódó Szalajka-völgy az egyik legszebb magyarországi kirándulóhely. A völgy neve utal a szalalkáli-nak nevezett hamuzsír égetésére, vagyis arra a tevékenységre, amit a XIX.században folytattak a környéken. A hamuzsírt hagyományosan a fahamu lúgjából állították elő. A turistákat azonban ennél jobban érdekli a híres Fátyol-vízesés, ami a karsztforrások vizéből felszínre jutó oldott széndioxid elillanó, fehér páraszerű jelenségéről kapta a nevét. Legalább ilyen szép az Istállóskői-barlang, ahova szerpentin vezet fel a Szalajka-forrástól, és ahol gyapjas mamut, és ősbölény csontokat is találtak az archeológusok.

Töretlen a sikere a Szilvásváradi Erdei Vasútnak is. Ezen az alig 5 kilométeres szakaszon közlekedő, keskeny nyomtávú, villamosítás nélküli kisvasút tavaly ünnepelte 100. születésnapját. Régen faszállításra használták, de a közeli Mária-bányából termelt vasérc is rakományt jelentett a kisvasútnak, amit akkor lovak vontattak. Az erdei vasút április 1-től közlekedik menetrendszerűen.