Látnivalóink Szilvásváradtól Pécsig


Egyéni keresés


Idén nyáron sokan készülnek arra, hogy belföldi úti célt válasszanak maguknak. Még van idő kiválasztani és eldönteni, hogy természet közeli élményeket, kulturális örökségeket, vagy hagyományainkat őrző látványosságokat részesítenénk-e előnyben. Recesszió ide, üdülési csekk oda, íme, néhány belföldi úti cél és látványosság, amit nem érdemes kihagyni.




Tapolcai tavasbarlang
A tavasbarlangot 1902-ben fedezték fel. Az akkori helyi pékmester házánál nem fogta a talajt a csákány így a tanácstalan sütőmester robbantásra szánta el magát a munkásokkal. A berobbant földön hatalmas lyuk tátongott, ahonnan párás, meleg levegő szállt fel. Akkor még csak néhány bátor munkás merészkedett le a mélybe, és jobb híján teknőkkel keltek át a földalatti tavakon. Ma már kiépített lépcsősor és ladik várja a turistákat.
Forrás: www.kirandulastervezo.hu
A barlang két részre oszlik, az egyik a szárazbarlang a Lóczy-teremmel és az eredeti pékmester-féle lyukkal, a másik része maga a tavas barlang, zegzugos folyosóival és itt-ott türkiz színű vizével.

Egri vár
A Bükk nyugati lábánál fekvő 55 ezres Eger a törökök elleni 1552-es hősies küzdelmével, a közelben feltörő meleg vizes forrásaival, a riolittufába vájt pincerendszerével, a katakombákkal és Szépasszony-völgy jófajta boraival turisztikai szempontból az ország egyik legfontosabb városa.
Forrás: MTI
Az Egri várat és az ott található néhány éve felújított Dobó-bástyát, a kazamatákat, a börtönkiállítást, a Rotundát a XI. századi körtemplomot, és Dobó István márványfedeles sírhelyét évente 5-600 ezer turista keresi fel. Ezzel a magyarországi várak között jelenleg az egyik leglátogatottabb. A gyerekeknek nyaranta vártábort szerveznek, de vannak úgynevezett múzeumpedagógiai foglalkozások is, amikor az alsósok régészest játszanak, iniciálét rajzolnak, és régi játékokkal ismerkednek.
A felújított Dobó-bástya nyitott teraszán nyaranta szabadtéri kiállításokat, esti hangversenyeket, exkluzív fogadásokat szerveznek.

Feszty-körkép
Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfoglalásról, ami jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. A történészek szerint, Fesztynek egyik párizsi útján Napóleoni csatát megelevenítő Detaille és Neuville körkép adta az ötletet, majd Jókai Mór tanácsára a bibliai özönvíz témája helyett, a magyarok bejövetelét elevenítette meg ezen a 1800 négyzetméteres festményen. A munka másfél évig tartott, de a kor kiemelkedő festőinek, így Újváry Ignácnak, Mednyánszky Lászlónak, Vágó Pálnak és Papp Henriknek, Pállya Celesztinnek minden segítsége ellenére sem készült el időben (1889. augusztus 20-ra).
Forrás: MTI
A háború alatt 1945-ben egy körképmentő egyesület alakult, akik 8 méter széles darabokra vágták a vásznat, fahengerekre göngyölték és az egyes darabokat más és már helyen rejtették el. 1974-ben és 88-ban állagvédő restaurálást, majd 1991-ben egy 2,5 millió dolláros teljes restaurálást végeztek el rajta.
Az emlékpark történeti kiállítása ingyenes, de több programcsomag közül is választhatunk. Felkereshetjük a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Csete jurtákat, a Gátőrházat, a Nomád Parkot, a Panoptikumot, de lovasbemutatót is nézhetünk. A parkbelépő 896 forint, a Feszty-körképet pedig 4000 forintért csodálhatjuk meg.

Szalajka-völgy
A Bükk-hegységben a Bükki Nemzeti Park területén, Szilvásvárad közelében húzódó Szalajka-völgy az egyik legszebb magyarországi kirándulóhely. A völgy neve utal a szalalkáli-nak nevezett hamuzsír égetésére, vagyis arra a tevékenységre, amit a XIX.században folytattak a környéken. A hamuzsírt hagyományosan a fahamu lúgjából állították elő. A turistákat azonban ennél jobban érdekli a híres Fátyol-vízesés, ami a karsztforrások vizéből felszínre jutó oldott széndioxid elillanó, fehér páraszerű jelenségéről kapta a nevét. Legalább ilyen szép az Istállóskői-barlang, ahova szerpentin vezet fel a Szalajka-forrástól, és ahol gyapjas mamut, és ősbölény csontokat is találtak az archeológusok.
Forrás: [origo]
Töretlen a sikere a Szilvásváradi Erdei Vasútnak is. Ezen az alig 5 kilométeres szakaszon közlekedő, keskeny nyomtávú, villamosítás nélküli kisvasút tavaly ünnepelte 100. születésnapját. Régen faszállításra használták, de a közeli Mária-bányából termelt vasérc is rakományt jelentett a kisvasútnak, amit akkor lovak vontattak. Az erdei vasút április 1-től közlekedik menetrendszerűen.

Jáki (Szent György) templom
Az 1220 és 1230 körül (egyes források szerint 1214-ben) épített templom a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amit már általános iskolás korunkban, álmunkból felébresztve is felismertünk, különös tekintettel a déli kapu oszlopaira és az ívben körülzárt Isten Báránya domborműre.
A Jáki Templom a Sorok-patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, nem lehet eltéveszteni. A templomot Szombathelytől 10 kilométerre délre találjuk, és legkönnyebben a 86-os úton el Körmend felé indulva érhetjük el.
Forrás: MTI
A Jáki Templom a legjelentősebb nemzetségi templom Magyarországon. Építtetése Jáki Márton nevéhez fűződődik, aki Szent István és felesége Gizella királyi testőrségének parancsnoka volt. A templom három éve ünnepelte 750 éves évfordulóját. Az utóbbi évek feltárásai szinte mindig valamilyen új lelettel gazdagították a templomot, illetve újabb teóriák születtek a templom építésének és funkciójának körülményeiről.
A budapesti Vajdahunyad vára részeként látható az úgynevezett Jáki kápolna, amelynek ugyan csak a kapuja egyezik a Jáki apátsági templommal, de megéri megnézni, ha nem akarunk annyit autózni.

Pécsi Dzsámik
Jakovali Hasszan dzsámija Magyarország egyetlen olyan török kori imaháza, mely minaretjével együtt maradt épen. A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz illesztett, esetleg teljesen különálló, magas felfelé keskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja. A minaretből (gyakran erkélyéről) a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a híveket. A torony14,5 méter magas, és tetejére összesen 87 lépcsőfok vezet fel.
Küllemét ma is a szamárhátíves ablakok határozzák meg. A templombelsőben is jól megfigyelhetők a török építészeti elemek, mint amilyen a sztalaktit boltozat (az iszlám építészetben használatos boltozatforma, más néven cseppkőboltozat), a bronzlámpák, és boltívek vörös-fehér csíkozása. Legalább ennyire árulkodó a Mekka irányába elhelyezett mihrab, azaz imafülke és az attól jobbra álló lépcsőzetes szószék (mimber) ami ugyan eredetileg kőből készült, de igen értékes a jelenlegi fából faragott szószékpótlás is.
Forrás: [origo]
Eredeti, XVI. századi formájában 1975-ben rekonstruálták először. A berendezés,- amit jelenleg láthatnak a turisták - a török kormány ajándéka.
Pécsett a Széchenyi téren álló Gázi Kaszim Pasa dzsámija valamikor 1543-46 között épült. Ezt a kiemelkedő török kori emléket a lebontott Szent Bertalan templom anyagából építettek még ugyanabban az évben, amikor Pécs török kézre került, és azt követő 143 évben a török uralom alatt is maradt. Ezekben az időkben hét dzsámi és tíz mecset, hat kolostor és három fürdő volt Pécsett.


A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/utazas/20090324-magyarorszag-legszebb-latnivaloi.html