Kecskemét látnivalói

Kecskemét

Nagyításhoz kattintson a képre!
Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét - Bács-Kiskun megye székhelye - Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található

Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."


LÁTNIVALÓK
Városháza

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

Kecskeméten a korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a 18. század közepe felé már rozoga épület, a város szégyene volt. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik sem magasság, sem mélység nem rettent jeligével pályáztak.


A művészettörténészek állításai nem egybehangzóak a stílust illetően. Egyesek szerint Lechner a korai francia reneszánszból, mások szerint az angol reneszánszból merített, és vannak olyan vélemények is, hogy a legfontosabb hatást a felvidéki szász városok – így Lőcse – reneszánsz építészete gyakorolta rá.



A Városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók. Ez volt a mester utolsó és egyben legnagyobb szabású világi munkája. A témaválasztásnál két fő szempont játszott szerepet: kapcsolódjon Kecskeméthez, és az ország 1000 éves fennállásának (Millennium) ünnepéhez méltó legyen. Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja.


Lechner 1887 körül társult Pártossal és együtt építési irodát nyitottak. Kettejük közül Lechner volt a művész, Pártos pedig a vállalkozó. Az épületet 1893 és 1897 között építették fel, szecessziós stílusban. 1911-ben, a nagy földrengés után, Lechner ellenőrzése mellett állították helyre.

A Városházában átadása óta, így napjainkban is, a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek. Az önkormányzati üléseket a díszteremben tartják, de házasságkötő teremként is funkcionál. A homlokzat közpén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt. 1897 és 1996 között az épületben működött a városi könyvtár is.

 
Ferences templom



A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült Ferences templomot, amelyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusú, többszöri átépítés után nyerte el mai barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.






A színház épülete



A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta a nevét, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, hiszen mindkettő a neves bécsi építészek, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. A helyiek Ékszerdoboznak is nevezik.





A kecskeméti Katona József színházat az ország ezer éves évfordulójának emlékére építették a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég tervei alapján, 1895-96-ban. A színház nevét adó Katona József Kecskeméten született és élt, ám leghíresebb művét, a Bánk Bánt, csak halála után játszották el szülővárosában. A drámát először 1847. október 14-én Góts Ede társulata mutatta be. Legnagyobb nemzeti drámánkat azóta közel kétszáz alkalommal játszották a hírös városban.



Az épület eklektikus stílusát barokk motívumok gazdagítják. A külső homlokzaton Hausbeitner Henrik bécsi szobrász domborművei láthatók. Ő készítette Kisfaludy Károly portréját, amely főbejárattól jobbra, az emeleti ablakfülkében található, és Katona József mellszobrát az ellenkező oldalon. A 16 hónap alatt felépített, 900 nézőt befogadó színházat 1896. október 16-án többek között Jászai Mari színésznő vendégszereplésével nyitották meg.



Szentháromság-oszlop


A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, árpádházi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.

A középkori Kecskemét utolsó nagy pestisjárványában több mint 5000 polgár halt meg. A túlélők ennek emlékére emelték 1742-ben a barokk stílusú Szentháromság-emléket, Conti Lipót Antal alkotását. "Az Istenek mérges ostora, a Dögletes Betegség" - így búcsúztatta Blahó Vince a pusztító pestis áldozatait Kecskeméten. Az elhalt polgárok közül sokan a javaikat az egyházra hagyták, ebből a pénzből építették meg 1742-ben a Szentháromság-szobrot.

Az emléket a 19. század elején készült kovácsoltvas korlát fogja körül. Ezen belül hatszögű alacsony kőkorlát fut körbe, a sarkokon szentek szobraival: Szent Péter és Pál, Ker. Szt. János, Szt. Antal, Xav. Szt. Ferenc, Nep. Szt. János, Szt. Imre és Szt. Flórián. 1892-ben felújították s több szobrát is újrafaragták (Jablonszky Vince kőfaragó), ekkor készült a szobrot övező vasrács is (Maár Antal műlakatos). 1996-ban restaurálták.


Refromátus templom


A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtalálható

A repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja. A templom építésekor a kor szokásának megfelelően gazdagon díszítették a belső teret. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani. A török hódoltság idején Kecskemét egyetlen kőtemplomát a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Később a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett.


A budai pasa engedélyével (669 arany „kenőpénz” megfizetése után) 1680-83 között építhettek a református hívek kőtemplomot. A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény.1684 december 3-án a Szentháromság tiszteletére szentelték fel a templomot. A gyarapodó egyház a XVIII. századra kinőtte az épületet. Az oldalfalakat ekkor magasították meg 569 centiméterrel, és hosszirányban súlyos pillérsort emeltek a boltozat terhének viselésére. A belső térben így kialakult hely már lehetővé tette a kétemeletes karzat megépítését. Az oldalfalak méretéhez igazították a tornyot is: 946 centiméterrel és egy bádogtoronnyal lett magasabb.




Az évszázadok szélviharokkal, tűzvészekkel, 1911-ben pedig földrengéssel próbálták az épületet. A károk helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták. A mai református templom harmóniába olvasztja a későreneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicista irányzatok jegyeit. A kecskeméti református templo
m tornyából hallható újraöntött harangot Rákóczi György ajándékozta a híveknek.



Újkollégium

A Református templommal szemben a Kálvin téren emelkedik az 1912-ben épült Újkollégium. A szecessziós hatású, erdélyi motívumokkal díszített palota a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet.

A szecessziós újkollégium 1911-13-ban épült Mende Valér tervei alapján. Az épületben református jogakadémia működött. Az építmény ünnepélyességét a 90 méteres homloksík előtt emelkedő középrizalit, a magas, aranyosmaróti piros cseréppel fedett sisakú huszártorony, és a kocsibejáró növeli. A tágas, széles lépcsőház vezet a páratlan szépségű emeleti díszterembe, ahol üvegmozaik-festmények díszítik a keskeny, magas ablakokat. Különösen alkonyati fényben pompás látvány a magyar királyság, a kecskeméti református egyházközség, valamint a helyi református főiskola címere.



A magasföldszintes előcsarnokban tekinthető meg Ferenczy István kiemelkedő jelentőségű rusicai márványból készült domborműve. A kollégium a népművészet motívumai a szecesszió német, valamint az angol és a finn kortárs törekvések hatásait tükrözik. Ebben az épületben működött a hajdani Református Főgimnázium és Jogakadémia. Ma a Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma, valamint a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára.


Cifrapalota


Az Újkollégium épületétől jobbra két nevezetes műemlék látható. Jobb oldalon a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota ( Márkus Géza 1902) hívja fel magára a figyelmet. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.
Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.

Legnagyobb terme - a pávaterem - a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe: a pávát, a virágot és a növényi indákat. Az épület ma a város képtára, melyben a vidék európai rangú festőjének, Tóth Menyhértnek az életmű-kiállítása látható, a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye mellett.

Cím:
Kecskemét, Rákóczi u. 1.



Zsinagóga



Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület méretei: alaprajz 27 X 38,9 m, magassága 19,45 méter. Igen hangsúlyos az épület hármas kapuzatú, három kis és egy nagy díszes körablakkal ellátott középrizalitja. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levő kis tornyok teszik mozgalmassá a homlokzatot. Az épület belsejét átalakították - ez volt az első olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külső architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciót kapott (Technika háza, TIT-székház). A példa azóta sok követőre talált.


Cím:
Kecskemét, Rákóczi út 2.
Telefonszám: 76/487-611




 Nagytemplom

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza. A késő barokk, copfstílusú öregtemplom a XVIII. század végén épült Oswald Gáspár tervei szerint. A templom 1993 óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza. Az "öreg" jelző az alföldi szóhasználatban azt jelenti, hogy "nagy", "hatalmas". Az épület az Alföld legmagasabb építménye, templom tornya 75 méter magas, kupolája 12,5 méter átmérőjű. Harangja 1819-ben készült, melynek súlya 45 tonna, és hangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott. 
A tornyot körülvevő erkélyről egykoron a tüzet vigyázták. Nagyharangjának dalban is megörökített hangja egykor a határban dolgozók számára az ebéd idejét jelezte. A vörös márvány kapuzat feletti dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus átadja Szent Péternek az egyház kulcsait. Középütt a timpanonban Patrona Hungariae-dombormű van. A kapuzatból tör az ég felé a 35 méter magasságban erkéllyel övezett homlokzati torony. Az erkélyre szép időben érdemes felsétálni a toronyban a lépcsőkön, feledhetetlen panorámában gyönyörködhetünk.

Kecses, lábas korinthoszi pillérek közt, nagyméretű, íves ablakok fölött, az ország legnagyobb számlapú toronyórái mutatják az idő múlását. Az órát 1889-ben készítette a müncheni Johann Manhardt királyi udvari toronyóragyár. A bejárati párkányzat két szélén a négy evangélista látható közös és egyedi jelképeikkel. A homlokzati fülkékben Szent István és Szent László szobrát helyezték el.
Római Katolikus Nagytemplom
Kecskemét, Kossuth tér 2.
Nyitvatartás:
H-k-sz-cs-p: 9-18
Szombat: 9-12
Vasárnap: 15-18



FÜRDŐKULTÚRA


A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Megannyi kiapadhatatlan termálkútjának köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók paradicsoma.

Kecskemét termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.

A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található.

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark - Kecskemét

A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország egyik napfényben leggazdagabb része, mely termálvíz kincsének köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók paradicsoma. Kecskeméten 2003-ban felújításra került és azóta is az európai követelményeknek megfelelően működő Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark az egyike azon érdekességeknek, melyért érdemes idelátogatni.

A fürdő a 117 hektáros Szabadidő Központ szomszédságában található, mely 3315 m2 temperált vízfelülettel rendelkezik. Hat medence, hat pályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőségek biztosítják a kényelmet és a felhőtlen kikapcsolódást. 


A kecskeméti víz alkálihidrogén-karbonátos, kloridos-, jódos hévíz, mely összetételénél fogva mozgásszervi, nőgyógyászati és idegrendszeri megbetegedések, valamint baleseti sérülések gyógyítására alkalmas.

A nemrég felújított fürdő területén kialakított medencék minden korosztály számára biztosítják a kellemes kikapcsolódást. A kicsik számára gyermekmedence épült csúszdákkal, és ehhez kapcsolódik még egy multifunkcionális játszótér is. 


Az élményfürdők szerelmeseit pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár várja, és egy több csúszdából álló sajátos csúszdapark részleg. Az aktív pihenés hívei számára úszómedence épült. A gyógyulni vágyókat és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket pedig a modern építésű termálmedencék várják.

Az állandó szolgáltatások mellett különféle programokkal, versenyekkel, éjszakai fürdőzési lehetőségekkel még izgalmasabbá és érdekesebbé teheti minden idelátogató vendég a szokásos fürdőzés élményét.

Cím:
Kecskemét, Csabay Géza krt. 2.

Telefonszám: 76/417-407


JELLEMZŐ PROGRAMOK



Kecskeméti Nyári Fesztivál - július
Kodály Művészeti Fesztivál - július - augusztus
Hírös Hét Fesztivál - augusztus
Kecskeméti Szüreti Fesztivál - szeptember
Kecskeméti Népzenei Találkozó - szeptember
Szarvasbőgés Császártöltésen - szeptember

Látogatás a kecskeméti rajzfilmstúdióban
Csikósbemutató Bugacpusztán - garantált programok egyéni vendégek részére
Gyárlátogatás a Zwack Gyümölcspálinka Főzdében
"A szecesszió gyöngyszeme" - látogatás a kecskeméti Városházán és Dísztermében
Barangolás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy nap a pusztában - magyaros gulyás party
Hőlégballonos sétarepülés

KULTÚRA



Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Kecskemét régi bevásárlóutcájában - a Kéttemplomközben - az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű híres zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán ( 1882 - 1967 ) életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. Az 1975 - ben létrehozott intézet Kodály zenei nevelési koncepciójának elméleti és gyakorlati oktatását tűzte ki célul.


Kecskemét múzeumok gazdag kínálatával, egyedülálló gyűjteményekkel várja az idelátogatókat, amelyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt.

Katona József Múzeum
Cifrapalota - Kecskeméti Képtár
Katona József Emlékház
Nemzetközi Kerámia Stúdió
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye
Magyar Fotográfiai Múzeum
Magyar Naív Művészek Múzeuma
Ráday Múzeum
Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Múzeum
Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
Fáklyás Pince Bormúzeum - kóstoló-programok, borbemutatók, előadások
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Bozsó Gyűjtemény
Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány
Tudomány és Technika Háza
Városháza Díszterme Kossuth tér 1.
Zwack Gyümölcspálinka-Főzde és Kiállítás
Kecskemét KK (Kisvasút) Vasútállomás és Keskenynyomközű Vasúti Járműskanzen

Ciróka Bábszínház
Katona József Színház
Kamaraszínház
Üzemszínház


Hétvégi kirándulás Sissi nyaralójába




Hétvégi kirándulás Sissi nyaralójába

Fertőd után ez a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat. Mária Terézia is járt itt, s előszeretettel pihente ki fáradalmait Gödöllőn Ferenc József és Sissi is. A kastély különlegessége az európai ritkaságnak számító kastélyszínház.

A kastély építtetője Grassalkovich I. Antal, a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Mária Terézia bizalmi embere volt. A gödöllői birtokközpontban megépített kastély fehér- arany színekben pompázó dísztermével, freskókkal díszített szobáival, márvány burkolatú fürdőjével és virágházával, tágas lovardájával, barokk színháztermével, valamint hatalmas parkjával a kor főúri életvitelének méltó reprezentánsa volt.

Forrás: [origo]
Az épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, majd 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A második világháború után a méltatlan hasznosítási formák következtében a pusztulás évei következtek, mintegy fél évszázadon keresztül. Az 1989-ben felgyorsult felújítási munkálatok eredményeképpen 1996-ban nyithatta meg kapuit az ismét régi fényében pompázó kastély központi része. A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításának 26 termében a kastély két fénykora elevenedik meg: A Grassalkovichok kora című kiállítás a barokk udvari kultúrát mutatja be, míg a rekonstruált királyi lakosztályok, a díszterem és az Erzsébet királyné emlékkiállítás a királyi család gödöllői tartózkodásait idézi fel, kitekintéssel a kor történelmi hátterére.
A kastélymúzeum
Forrás: [origo]

A kastély-együttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A mintegy 100 személy befogadására alkalmas barokk színház ún. idényszínházként működött, amelyben csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején tartottak előadásokat. A zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta. A belső falakat - a teret perspektivikusan tágító - dekoratív, klasszicizáló későbarokk falfestések díszítik. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor két födém behelyezésével teréből 15 szobát alakítottak ki. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít.


A gödöllői királyi kastély parkjának egykori nevezetessége a királydomb s a ráépített pavilon. A hatszögletű, 6,5 méter átmérőjű épületet Grassalkovich I. Antal emeltette az 1760-as évek második felében. Az épület belsejét faburkolatba illesztett olajportrék díszítették: honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképei. Az 54 portréból jelenlegi ismereteink szerint 14 maradt meg, a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában. Mivel az eredeti képek faburkolatba való tartós beépítése több szempontból sem lehetséges, így a teljes képsorozat rekonstrukciójára volt szükség. Az elpusztult részeket az 1890-es években készült fotók alapján állították helyre.

Forrás: [origo]

Kulturális rendezvények
Ősztől tavaszig kamarazenei koncerteket tartanak a kastély dísztermében, nyáron pedig szabadtéri koncerteket hallgathat a közönség a díszudvaron. Hagyományos rendezvények: Ibolya Nap, Koronázási Hétvége, Barokk Kastélynapok augusztus elején, Nyárbúcsúztató koncert augusztus végén, Nemzetközi Hárfafesztivál október 2. hetében, Liszt Ferenc Zongorafesztivál október végén, Adventi Kastélynapok decemberben.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

Aggteleki Cseppkőbarlang






 Baradla-barlang (Aggtelek), aggteleki szakasza közismertebb nevén az Aggteleki Cseppkőbarlang, az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. A Világörökség legismertebb cseppkőbarlangja Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Az időszakosan aktív patakos karsztbarlang sziklacsarnokai, hatalmas cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevilágot idéznek.

A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az egy órás Rövid-túrán a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját.

 A Baradláról - a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik - számos "leg" mondható el: a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.


 A különleges Baradla Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Mintegy 24 kilométer hosszúságú, ebből 5,6 kilométer nyúlik át Szlovákiába.



 Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó főág 6,6 kilométer hosszú, átlagosan 10 méter széles, 7-8 méter magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik.

 A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a Domica-barlang, a Hangverseny-terembő linduló Styx-ág (2,6 kilométer), a Retek-ág (3,8 kilométer), a Törökmecset-ág (1 kilométer), valamint a Róka-ág (484 méter).



 A Baradla termeit, folyosóit, járatait kiállítási tárgyakként borítják aváltozatos, álló, függő és oszlopként emelkedő cseppkőfigurák. Például az Óriások termének cseppkőképződményein kívül a méretei is lenyűgözőek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter.

A Baradla-barlang nagy része a mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett úgynevezett wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben, a jósvafői szakasz pedig fekete-sötétszürke gutensteini mészkőben alakult ki a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptatómunkájának eredményeként.

 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti a barlangot, szervezésükben 1, 2, 4, 5 és 7 órás, különböző nehézségű barlangtúra tehető a Baradlában.

Aggtelek határában a település jelképévé vált hatalmas sziklafal rejti a Baradla-barlang bejáratát. A fantasztikus föld alatti világba a jósvafői és a Vörös-tói bejáraton át is lejuthatunk - szervezett túrák keretében. A Baradla Vörös-tói bejáratát (és egyben a látogatóközpontot) a két település között félúton érjük el.

 (A Vörös-tó a körülötte lévő, vas-oxiddal színezett, élénkvörös terra rossa talajról kapta nevét.) Jósvafőn mesterséges bejáraton juthatunk be a barlangba.
 A jósvafői bejárattól közelíthetjük meg az 1967 óta működő barlangi szanatóriumot, ahol eredményesen gyógyítják az asztmatikus betegeket.

A barlangot és cseppköveit először 1549-ben említette egy Baselben megjelent munka.  
  

A Baradlát és a számos barlangot, valamint a településeket is magában foglaló Aggteleki-karszt területén 1985-ben Nemzeti Parkot hoztak létre. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének (World Heritage) listájára.

Tapolcai tavas barlang a föld alatti káprázat








Gyermekkorunk mesehőseit formázó cseppkövek törékeny szépsége, kristályok csillanó fénye, évmilliók faragta sziklák. A végtelen csendben kristálytiszta, áttetsző, zöldeskék vízen hangtalanul sikló csónakok. A káprázat neve: tavasbarlang.

Véletlenül bukkantak rá a múlt század elején. Kutat fúrtak egy épülő ház kertjében és a fúró nyomán egy, a város alatt mindössze 15-20 méteres mélységben futó, mintegy 5 km hosszú barlangrendszer járataira bukkantak. Egy évtizeddel később 1913-ban már meg is nyitották a látogatók előtt, sőt újabb másfél évtized múltán már fényár öntötte el a termeket, folyosókat. A Tapolcai-tavasbarlang lett hazánk első villanyvilágítással ellátott föld alatti látványossága.

Az látogatók számára az igazi csoda újabb tíz év múlva, 1938-ban következett be, amikor is csónakkal bejárhatóvá tették a vízzel borított részeket. A barlangi törmelékek eltávolításával alakították ki a híres csónakázó körfolyosót, amely több felszín alatti tavat köt össze. A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, így a szerencsésebbek a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják.
  
Felejthetetlen élmény a tökéletesen áttetsző vízen ringatózva lenézni a csak kéznyújtásnyi távolságra érezhető aljzatra. Mesebeli termek között, parányi, zöldeskék tavakon, sárga, barna és rozsdavörös sziklák mentén halad a különleges vízi út. A mennyezet helyenként olyan alacsony, hogy csak a fejünket lehajtva haladhatunk, másutt olyan szűk a járat, hogy épp csak elfér a csónakunk, több helyütt pedig a lapát sem használható, a falba kapaszkodva araszolunk előre.
  
A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek. A barlangból 1987-től három évre eltűnt a víz a Bakony karsztvízrendszerét brutális módon tönkretevő bauxitbányászat miatt.

 Az alumíniumipar gazdaságosságának csökkenése azonban értelmetlenné tette a karsztvízszint alatti kitermelést és megkegyelmezett a Bakony élővilágának, mocsarainak, lápjainak, karsztforrásainak.

A Szalajka-völgy kincse: Fátyol-vízesés









Hazánk egyik legkiemelkedőbb természeti képződményét, a Fátyol-vízesést az Egertől harminc kilométerre fekvő Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben csodálhatod meg. A vízesést a tőle mintegy ötszáz méterrel feljebb felszínre törő Szalajka-forrás, a Bükk egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása táplálja

Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.



A Szilvásvárad fölött húzódó Szalajka-völgy számos különleges látnivalót tudhat a magáénak, minek köszönhetően nem véletlenül számít hazánk egyik legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelyének 






A vízesés jellegzetes lépcsőformáját a természet alkotta: a földtörténeti korok folyamán a Szalajka-völgy összeszűkülő részén a forrásból induló patak vízéből kicsapódott a kalcium-karbonát, mésztufa-gátakat képezve ezzel. Ezek a kis teraszok alkotják a csodálatos természeti forma 18 lépcsőfokát, melyek összesen 17 méteren húzódnak. A vízesés nevét a csipkemintázatra emlékeztető mésztufa, illetve a mésztufa-gátak által megtört, fátyolosan lezúduló víztömeg ihlette.  . A Szalajka-patakot karsztforrások  táplálják.    





Bár kétségtelenül a Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy igazi gyöngyszeme, még rengeteg különleges természeti kincset rejt e táj, melyek miatt érdemes idelátogatnod. A völgybe vezető úton elindulhatsz gyalog is, de érdemes kipróbálni a hangulatos erdei kisvasutat, melyről gyönyörű látvány tárul eléd menet közben is.



 A vasút végállomása a Gloriette-tisztás. A szivárványos és sebes pisztrángokat a túraút mellett csordogáló Szalajka-patak és a pisztrángos tavak kristálytiszta vize rejti.






A vadasparkban a bükki erdő néhány jellegzetes vadállatát csodálhatod meg, például a muflont vagy az őzet, de az erdészeti múzeumban is sok mindent megtudhatsz a helyi állatvilágról.


Kvarner-öböl az Adria tenger gyöngyszeme






A Kvarner-öböl az Adriai-tenger egy része, amely az Isztriai-félsziget, a szárazföld és számos kisebb-nagyobb sziget között helyezkedik el, és Horvátország területéhez tartozik. 


A Kvarner-öböl egyik legvonzóbb tulajdonsága a magyarok számára a nyaralásuk tervezésekor, hogy autóval gyorsan és könnyen megközelíthető. A térségen belüli célpont megválasztásánál azonban felmerül a dilemma, hogy az ember szigetet válasszon vagy szárazföldet. A sziget választása mellett szól, hogy érdekesebb, izgalmasabb egy szigeten eltölteni a szabadságunkat, és a strandok is szebbek ott.



A szárazföldön lévő parti települések mellett szól, hogy a közelebbi-távolabbi kirándulásokat és programokat könnyebben, rugalmasabban lehet kialakítani, mert például nem kell kalkulálni a kompozás időigényességével. 

A Kvarner-öböl szigetei közül - egyesek szerint – a Krk- és a Rab-szigetek a legnépszerűbbek. Losinj és Cres például a magyarok között kevésbé ismertek és látogatottak, eltekintve attól, hogy Mali Lošinj közismertségnek örvend.

A Kvarner-öböl egyik legvonzóbb tulajdonsága a magyarok számára a nyaralásuk tervezésekor, hogy autóval gyorsan és könnyen megközelíthető. A térségen belüli célpont megválasztásánál azonban felmerül a dilemma, hogy az ember szigetet válasszon vagy szárazföldet. 

A sziget választása mellett szól, hogy érdekesebb, izgalmasabb egy szigeten eltölteni a szabadságunkat, és a strandok is szebbek ott. A szárazföldön lévő parti települések mellett szól, hogy a közelebbi-távolabbi kirándulásokat és programokat könnyebben, rugalmasabban lehet kialakítani, mert például nem kell kalkulálni a kompozás időigényességével.

A Kvarner-öböl igen mély, ami lehetővé teszi, hogy a rijekai kikötőt még a legnagyobb tengeri tankhajók is használhassák.


A Krk-szigetre ível az 1980-ban a világ legnagyobb támaszközű ívhídjának számító Krki híd, ma már csak Európában őrzi elsőségét, a második a világon.