Magyarország Nemzeti parkjai



Barangolás Magyarország nemzeti parkjaiban
 

Magyarországon 1972-ig még egyetlen nemzeti park sem volt és óriási erőfeszítések árán sikerült 1973-ban létrehozni az elsőt, a Hortobágyi Nemzeti Park után a következő évtizedben pedig további kilencet. Aggtelek, Balaton-felvidék, Bükk, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágy, Kiskunság, Körös-Maros, Őrség nemcsak kultúránk része, de egyben féltett kincsünk is.




Bükki Nemzeti Park
A Bükk-hegységben a Magyarországon nyíló kb. 3500 nyilvántartott barlangnak több mint negyede található. Ugyanitt található az ország 10 legmélyebb barlangjából 6 db. Szintén a Bükk-hegységben található leghosszabb és legmélyebb barlang is, a fokozottan védett István-lápai-barlang, kb. 6700 m hosszal, és 254 m mélységgel.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

Összesen négy barlangot építettek ki a turisták számára, tehát az ország 11 látogatható barlangja közül négy - az Anna-, Diósgyőr-tapolcai-, a Miskolc-tapolcai-tavas-, Szent István barlang - itt nyílik.
Kedvelt program a bükki Ősemberbarlang-túra, amely valójában egy körtúra a Lillafüred környéki ősrégészeti szempontból jelentős barlangokhoz.
A túra útvonala: Miskolc, Herman Ottó Emlékpark - Kecske-lyuk-barlang - Büdöspest-barlang - Felsőforrási-barlang - Szeleta-barlang irányában halad. Találkozási pont a miskolci Herman Ottó Emlékpark főbejárata szokott lenni. A túra egész napos programnak is megfelel, mert időtartama 6 óra.


Duna-Dráva Nemzeti Park
A területet főleg a világhírű Gemenc miatt vált ismertté. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom. Gyakoriak a nagyvadak: gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc mindmáig nemcsak az ország, de egyben Európa egyik legjelentősebb vadászterülete.
A festői szépségű, háborítatlan táj pedig az idegenforgalom számára is nyitott. Négy tanösvénye közül talán a Szekszárd-Bárányfoki Tanösvény a legszebb. Szekszárdtól keletre a gemenci erdei vasút végállomása körül kialakított sétaúton tekinthetik meg a turisták a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyek, élővilágát. Az ártereket sokan kenuval fedezik fel.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

Erre a legjobb tanösvény a Rezéti-Holt-Duna túra, ahol a vidék vízi világát ismerhetik meg a látogatók. A mellékág látványos, háborítatlan szakaszán a turisták csendesen merítik az evezőt a vízbe, mert az ártéren, akár fürdőző állatokat is láthatnak.
Szakvezetés is kérhető a gyalogos tanösvény túrákra valamint a kenutúrákra, melynek ára
3-4 órára - 20 főig 6000 Ft/csoport, 20 fő felett 300 Ft/fő, egész napos túrára - 20 főig 12000 Ft/csoport, 20 fő felett 600 Ft/fő.


Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Természeti értékeit a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegység, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakasza és a Szentendrei-sziget egyes területei jelentik.
A térség egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek, és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló az országban.
Remek kirándulásnak ígérkeznek a park területén található tájházak látogatása, mint amilyen az Ócsai és- Turján tájház és az Ágasház. A Turján parasztház tisztaszobájában egyszerre 40 fő befogadására alkalmas oktatóterem létesült. Ebben audiovizuális eszközök segítségével lehet természettudományi képzéseket, kihelyezett biológiaórákat, és különféle előadásokat tartani.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

A falakon fotókiállítás, térképek, domborzatmodell segíti a környék tájjellegének és értékeinek megismerését. Szintén ezt a célt szolgálja turjáni tanösvény, amely az ócsai lápvidék fokozottan védett területére vezet. Ide csak szakvezetővel léphetünk be. A túra a tájháztól indul és a Madárvártában ér véget, melynek során többek között megismerkedhetnek a kirándulók a kiszáradó láprétekkel, a magaskórós és zsombékos területekkel, valamint a nyílt vizű Turján élővilágával.
A vezetett túrák ára: 3200-4400 forint.


Fertő-Hansági Nemzeti Park
A Fertő-Hanság vidékén egész évben rengeteg program várja a látogatókat. Az Október 6-án reggel 8 és 11 óra között tartandó Nemzetközi Madármegfigyelő Napra például már most érdemes jelentkezni, nemcsak a színvonalas túravezetés és a különleges élmény miatt, hanem azért is, mert a nemzeti park területén található fogadókban igen olcsón 1-2000 forintért is megszállhatunk éjszakánként.
A madármegfigyelések helyszínei a Fertő szikes tó, a Nyirkai-Hany, a Győr-Gyirmót madármegfigyelő torony, illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe.
Fertőrákos Püspöki-kőfejtő egy másik kedvelt program. Itt már a rómaiak is beüzemeltek egy kőfejtőt, ami egészen 1948-ig működött. Innen bányászták többek közt a bécsi városháza és a Stephansdom, építőanyagát is.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

A kőfejtő és környéke kiemelkedő jelentőségű és egyedülálló geológiai, őslénytani, botanikai és kultúrtörténeti értékek őrzője. A botanikai ritkaságnak számító sziklai mellett olyan különleges értékek is megtalálhatók itt, mint az osztrák zsálya vagy a szirti ibolya.  Ezt a változatos környezetet és élővilágot egy új, a sziklai bengéről elnevezett tanösvény mutatja be a kirándulóknak.


Hortobágyi Nemzeti Park
A hortobágyi pusztákon kora ősszel szintén a madárvonulás a legkedveltebb program. Magyarország egyik leglátogatottabb és legismertebb nemzeti parkjában október 13-án 14-én 19-én és 20-án a nemzeti park bemutatása után érdekes információkkal szolgálnak a park szakemberi az európai hírű madár-és daruvonulásról, majd a turisták saját szemükkel is megnézhetik a páratlan természeti jelenséget, a daruvonulást.
A szakirodalom szerint a vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági területeken táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan naplemente idején nagy csapatokban húznak a hortobágyi halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik.
A nemzeti park honlapjának beszámolója szerint a Finnországból szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig a Magyarországon maradnak, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai, szudáni telelő területeikre.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt néhány ezerről 50 -60 ezerre nőtt. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt.
A programára mindössze 1500 forint, de a túrán csak előzetes bejelentkezéssel lehet részt venni.



Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki az egyik legváltozatosabb programmal kecsegtető nemzeti parkunk, ahol nemcsak extrém lámpás barlangtúrára, lóhátas kirándulásra mehetünk, de erdei pikniken és bringás ökotúrán is részt vehetünk, sőt aktívan segíthetjük a természetvédelmi szakemberek és kutatók munkáját. Az Aggteleki Nemzeti park területén ugyanis meglehet, hogy farkast is látunk.
A karsztvidéken nem csupán a nemzeti park területén található sziklás rétek, mély és hűvös szurdokvölgyek varázsolják el a kirándulókat, hanem a páratlan szépségű és gazdagságú barlangvilág is igen különleges.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

Az előzetes bejelentkezéssel induló  barlangtúrák közül a Kossuth-barlang bír  az egyik legnehezebb útvonallal A részvevők alsó korhatára 14 év. Itt nemcsak lámpát, de sisakot is biztosítanak a bejáratnál. A túrához mászó készség és jó kondíció elengedhetetlen, csakúgy, mint a vízhatlan ruha és cipő.
A Kossuth-barlangot erőteljes formakincsek teszik különösen értékessé: Szélkőoszlopok és tarajok mellett vezet a túra útvonala, egészen a Nagy-tóig, ahol függesztett drótkötélhídon haladhatnak keresztül a látogatók egészen a Reménytelen-szifon taváig.
Jegyár: 4200-7000 forint


Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén újonnan létrehozott Bakony-Balaton Geopark mintegy 1600 négyzetkilométeres területén számtalan egynapos túralehetőség kínálkozik.
Csupán véletlenszerűen válogatva ezek közül érdemes kiemelni a Bakony területén a Cuha-völgyet, a cseszneki vár alatt húzódó Kőmosó-szurdokot, a Római-fürdő látványos sziklaszorosát (Bakonynána), az úrkúti őskarsztot, és a Kab-hegy különleges hangulatú bazaltkarsztját.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

A Balaton-felvidéken a tihanyi Lóczy Lajos tanösvény, a szigligeti Kamon-kő tanösvény, a Kékkútról induló Theodora tanösvény is szintén nyújt információkat a földtani érdekességek iránt érdeklődő túrázók számára. Ne feledkezzünk meg a Tapolcai-medence gyönyörű tanúhegyeiről vagy éppen a Monoszló határában található Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyről sem, amely a szélrózsa minden irányából gyalogosan is megközelíthető jelzett turistaösvényeken.
A legkisebbek kedvelt programja a Káli medencében található salföldi major, ahol őshonos magyar jószágokat tartanak tradicionális takarmányozási és állattartási módszerekkel, igen kellemes körülmények között. A gyerekek segíthetnek a ház körül, állatokat simogathatnak és etethetnek.
A 30-as korosztálynak ugyanilyen örömet okoz fekete István Tüskevár című regénye alapján készült film helyszínének felfedezése. A Diás szigeten még ma is áll Matula-kunyhó. ami ugyan csak nyár végéig látogatható, de érdemes észben tartani ezt a programlehetőséget, mert májustól minden kedden és csütörtökön újra indulnak a csoportok.


Körös-Maros Nemzeti Park
Ártéri erdőkön és gyepeken, a valamikori Nagy- és Kis-sárrét ősmocsarainak maradványain, az Alföldre jellemző szikes pusztákon és a térség hajdani természeti képét őrző erdőssztyeppeken, löszgyepek töredékfoltjain található Körös-Maros Nemzeti Parkban, olyan ritka állatfajokkal találkozhatunk, mint a réti héja, a böjti réce, a bíbic, a földi kutya, a gulipán, és a réti sas.

Forrás: nemzetipark.gov.hu

A Szarvasi Arborétum ma öt fás növénygyűjteményt gondoz 82 hektár területen. A fás növénygyűjteményben közel 1. 600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található. Ebből 1. 200 a lomblevelűek száma (1100 lombhullató, 100 örökzöld), 400 a fenyőféléké, zömmel örökzöldek, mindössze hét a tűhullató fajok száma.
Az Arborétum alapvető értékei, a fák és a cserjék mellett 250 honos és 52 telepített lágyszárú növényfaj és 211 kalapos gomba található a területen.
A nemzeti park területén 5 tanösvény közül választhatunk, attól függően, hogy ártéri erdőségre, gyepek élővilágára, a Holt-Sebes-Körös vidékére, vagy a szikes puszta élővilágára vagyunk kíváncsiak.


Kiskunsági Nemzeti Park
A védett területek kiterjedése több mint 76. 000 hektár, amely magába foglalja az úgynevezett, ex-lege területeket: a szikes tavakat, lápokat, mocsarakat és kunhalmokat is. A térség fő vonzerejét a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományaira épülő turizmus jelenti.
A környékben számos lovas tanya található, ahol a laza talajú terep kiválóan alkalmas túralovaglásra.


A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya ezen a területen él. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző és érdekes látványosság. Apaj közelében tartják az Alföld legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak a látogatók.
A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek. A kötött futóhomokos területen manapság a legnagyobb ökológiai probléma az állandósult vízhiány, melyet a kiszáradt szikes tavak jól példáznak.


Őrségi Nemzeti Park
Hivatalosan az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét,- vagyis a Belső-őrséget-, és a Szent György-völgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 hektáron.
A terület érdekessége, hogy éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is éreztetik itt hatásukat. Így alakult ki a kedvező, úgynevezett. Szubalpin klíma.
A nemzeti parkban legalább ötféle kerékpártúra között válogathatunk, amellyek hossza 14 és 52 kilométer között változik. Igaz kiépített kerékpárutak nincsenek, azonban az alsóbbrendű utakon a csekély járműforgalom miatt ideális útvonalon haladhatunk. A turisták megismerkedhetnek a fajvédelmi programokkal az élőhely fenntartás lehetőségeivel, a táj kultúrtörténeti és természeti szépségeivel.


A nemzeti park egyik legkedveltebb programja az október 13-án megrendezendő IV. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál. A turisták megismerkedhetnek a tök helyi kultuszával, megtekinthetik a méretes tökcsodákat, közben tökből készült ételspecialitásokat kóstolhatnak.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

Látnivalóink Szilvásváradtól Pécsig





Tapolcai tavasbarlang

A tavasbarlangot 1902-ben fedezték fel. Az akkori helyi pékmester házánál nem fogta a talajt a csákány így a tanácstalan sütőmester robbantásra szánta el magát a munkásokkal. A berobbant földön hatalmas lyuk tátongott, ahonnan párás, meleg levegő szállt fel. Akkor még csak néhány bátor munkás merészkedett le a mélybe, és jobb híján teknőkkel keltek át a földalatti tavakon. Ma már kiépített lépcsősor és ladik várja a turistákat.

A barlang két részre oszlik, az egyik a szárazbarlang a Lóczy-teremmel és az eredeti pékmester-féle lyukkal, a másik része maga a tavas barlang, zegzugos folyosóival és itt-ott türkiz színű vizével.

Forrás: www.kirandulastervezo.hu


Egri vár
A Bükk nyugati lábánál fekvő 55 ezres Eger a törökök elleni 1552-es hősies küzdelmével, a közelben feltörő meleg vizes forrásaival, a riolittufába vájt pincerendszerével, a katakombákkal és Szépasszony-völgy jófajta boraival turisztikai szempontból az ország egyik legfontosabb városa.

Forrás: MTI

Az Egri várat és az ott található néhány éve felújított Dobó-bástyát, a kazamatákat, a börtönkiállítást, a Rotundát a XI. századi körtemplomot, és Dobó István márványfedeles sírhelyét évente 5-600 ezer turista keresi fel. Ezzel a magyarországi várak között jelenleg az egyik leglátogatottabb. A gyerekeknek nyaranta vártábort szerveznek, de vannak úgynevezett múzeumpedagógiai foglalkozások is, amikor az alsósok régészest játszanak, iniciálét rajzolnak, és régi játékokkal ismerkednek.
A felújított Dobó-bástya nyitott teraszán nyaranta szabadtéri kiállításokat, esti hangversenyeket, exkluzív fogadásokat szerveznek.

Feszty-körkép
Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfoglalásról, ami jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. A történészek szerint, Fesztynek egyik párizsi útján Napóleoni csatát megelevenítő Detaille és Neuville körkép adta az ötletet, majd Jókai Mór tanácsára a bibliai özönvíz témája helyett, a magyarok bejövetelét elevenítette meg ezen a 1800 négyzetméteres festményen. A munka másfél évig tartott, de a kor kiemelkedő festőinek, így Újváry Ignácnak, Mednyánszky Lászlónak, Vágó Pálnak és Papp Henriknek, Pállya Celesztinnek minden segítsége ellenére sem készült el időben (1889. augusztus 20-ra).

Forrás: MTI

A háború alatt 1945-ben egy körképmentő egyesület alakult, akik 8 méter széles darabokra vágták a vásznat, fahengerekre göngyölték és az egyes darabokat más és már helyen rejtették el. 1974-ben és 88-ban állagvédő restaurálást, majd 1991-ben egy 2,5 millió dolláros teljes restaurálást végeztek el rajta.
Az emlékpark történeti kiállítása ingyenes, de több programcsomag közül is választhatunk. Felkereshetjük a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Csete jurtákat, a Gátőrházat, a Nomád Parkot, a Panoptikumot, de lovasbemutatót is nézhetünk. A parkbelépő 896 forint, a Feszty-körképet pedig 4000 forintért csodálhatjuk meg.



Szalajka-völgy
A Bükk-hegységben a Bükki Nemzeti Park területén, Szilvásvárad közelében húzódó Szalajka-völgy az egyik legszebb magyarországi kirándulóhely. A völgy neve utal a szalalkáli-nak nevezett hamuzsír égetésére, vagyis arra a tevékenységre, amit a XIX.században folytattak a környéken. A hamuzsírt hagyományosan a fahamu lúgjából állították elő. A turistákat azonban ennél jobban érdekli a híres Fátyol-vízesés, ami a karsztforrások vizéből felszínre jutó oldott széndioxid elillanó, fehér páraszerű jelenségéről kapta a nevét. Legalább ilyen szép az Istállóskői-barlang, ahova szerpentin vezet fel a Szalajka-forrástól, és ahol gyapjas mamut, és ősbölény csontokat is találtak az archeológusok.

Forrás: [origo]

Töretlen a sikere a Szilvásváradi Erdei Vasútnak is. Ezen az alig 5 kilométeres szakaszon közlekedő, keskeny nyomtávú, villamosítás nélküli kisvasút tavaly ünnepelte 100. születésnapját. Régen faszállításra használták, de a közeli Mária-bányából termelt vasérc is rakományt jelentett a kisvasútnak, amit akkor lovak vontattak. Az erdei vasút április 1-től közlekedik menetrendszerűen.

Jáki (Szent György) templom
Az 1220 és 1230 körül (egyes források szerint 1214-ben) épített templom a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amit már általános iskolás korunkban, álmunkból felébresztve is felismertünk, különös tekintettel a déli kapu oszlopaira és az ívben körülzárt Isten Báránya domborműre.
A Jáki Templom a Sorok-patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, nem lehet eltéveszteni. A templomot Szombathelytől 10 kilométerre délre találjuk, és legkönnyebben a 86-os úton el Körmend felé indulva érhetjük el.

Forrás: MTI

A Jáki Templom a legjelentősebb nemzetségi templom Magyarországon. Építtetése Jáki Márton nevéhez fűződődik, aki Szent István és felesége Gizella királyi testőrségének parancsnoka volt. A templom három éve ünnepelte 750 éves évfordulóját. Az utóbbi évek feltárásai szinte mindig valamilyen új lelettel gazdagították a templomot, illetve újabb teóriák születtek a templom építésének és funkciójának körülményeiről.
A budapesti Vajdahunyad vára részeként látható az úgynevezett Jáki kápolna, amelynek ugyan csak a kapuja egyezik a Jáki apátsági templommal, de megéri megnézni, ha nem akarunk annyit autózni.

Pécsi Dzsámik
Jakovali Hasszan dzsámija Magyarország egyetlen olyan török kori imaháza, mely minaretjével együtt maradt épen. A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz illesztett, esetleg teljesen különálló, magas felfelé keskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja. A minaretből (gyakran erkélyéről) a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a híveket. A torony14,5 méter magas, és tetejére összesen 87 lépcsőfok vezet fel.
Küllemét ma is a szamárhátíves ablakok határozzák meg. A templombelsőben is jól megfigyelhetők a török építészeti elemek, mint amilyen a sztalaktit boltozat (az iszlám építészetben használatos boltozatforma, más néven cseppkőboltozat), a bronzlámpák, és boltívek vörös-fehér csíkozása. Legalább ennyire árulkodó a Mekka irányába elhelyezett mihrab, azaz imafülke és az attól jobbra álló lépcsőzetes szószék (mimber) ami ugyan eredetileg kőből készült, de igen értékes a jelenlegi fából faragott szószékpótlás is.

Forrás: [origo]

Eredeti, XVI. századi formájában 1975-ben rekonstruálták először. A berendezés,- amit jelenleg láthatnak a turisták - a török kormány ajándéka.

Pécsett a Széchenyi téren álló Gázi Kaszim Pasa dzsámija valamikor 1543-46 között épült. Ezt a kiemelkedő török kori emléket a lebontott Szent Bertalan templom anyagából építettek még ugyanabban az évben, amikor Pécs török kézre került, és azt követő 143 évben a török uralom alatt is maradt. Ezekben az időkben hét dzsámi és tíz mecset, hat kolostor és három fürdő volt Pécsett.


A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

Magyarország legszebb kastélyai



Magyarországon hihetetlen mennyiségben találhatók meg a régi, több százéves, különböző stílusokban épült főúri kastélyok és kúriák. Ezek közül sajnos a többség romos állapotban tengődik, van viszont néhány, amelyre méltán lehet büszke bárki. Ezek közül mutatunk be néhányat a Vendégváró segítségével.


Esterházy-kastély, Fertőd

Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a "magyar Versailles"-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.
A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi. Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények, Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi udvart.
Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott. A kastélyban kiállítás emlékezik rá - emellett a nyáron megrendezett koncertek, a Haydn-központ terve hivatott arra, hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.


Festetics-kastély, Keszthely

Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemléképület, amelyben múzeumm várja a látogatókat. Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.


Grassalkovich-kastély, Gödöllő

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély. 1867-től királyi pihenő-rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.
A Grassalkovich-kastély és a hozzátartozó épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter.
A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt, amikor királyi pihenőrezidencia lett belőle. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A park kerekesszékkel is látogatható.


Brunszvik-kastély, Martonvásár

Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban. Beethoven hosszabb ideig tartózkodott itt a Brunszvik család vendégeként - emlékét múzeumm őrzi.
Az egyemeletes épület most romantikus és neogótikus külsőt mutat, közép- és oldalrizalitokkal. Szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal - aki a birtok megvételekor még határtalan mocsarakat talált a területen - tudatosan teremtett itt virágzó gazdaságot. A gazdasági épületek között istállókat, tímárházat, kertészházat is építtetett. Fia, Ferenc paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot, amely ma is az ország egyik legszebb kastélyparkja. A Brunszvikok után is neves birtokosa volt a kastélynak: 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre.


Nádasdy-kastély, Nádasdladány
A Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.


De la Motte-kastély, Noszvaj

A noszvaji kastélyt és melléképületét copf stílusban építette Povolny János 1774 és 1778 között, ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.
A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almásyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. Ezt ma már nem használják. Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója - Kracker János Lukács alkotása - Auróra diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik.
A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban. A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett.
A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 kilométer hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el.
A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják. A kastély a téli időszakban (november 1. - március 31.) csoportok számára, bejelentkezéssel látogatható.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

Legszebb Falumúzeumok




Az ország legszebb falumúzeumai




Egyre kevesebb olyan hely van az országban, ahol a 19. századi, vagy a még korábbi népi építészetet, művészetet eredeti autentikus formájában láthatjuk. Ha behatóbban szeretnénk tanulmányozni ezeket, el kell látogatnunk valamelyik hazai skanzenbe. Az alábbiakban olyan falumúzeumokat ajánlunk olvasóinknak, amelyek egy tavaszi hétvégi kirándulás ideális célpontjai lehetnek.


 Szentendre

Az ország legnagyobb és legismertebb szabadtéri múzeuma a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely hatvanhektárnyi területen 247 épület segítségével mutatja be a magyar népi építészetet és gazdálkodási módokat. A kiállított tárgyak és az eredetivel megegyezően felépített épületek a XVIII. századtól a XX. század elejéig szemléltetik az akkori életkörülményeket.

Forrás: MTI

A kiállítás hét tájegységre tagozódik, s ezeken belül az épületeket faluszerűen alakították ki. A legrégebben (1974) a Felső-Tiszavidék tájegység épült fel. Itt egy falusi teret és az odavezető út házait tekinthetjük meg. Az építők nem csak az épületek hitelességére törekedtek, de a házak udvarain a tájegységre jellemző növények is láthatóak. 1987-ben adták át a Kisalföld tájegységet. A környéket bemutató utca két oldala teljesen eltér egymástól. Míg az egyik oldalon jómódú téglaházak a másik oldalon egyszerűbb kivitelezésű földfalú, nádfedeles házak állnak, ami az akkori lakosság életvitelének határozott különbségét hivatott bemutatni.
1993-ra készült el a Nyugat Dunántúli tájegység, mely az Őrség, a zalai dombság falusi világával ismertet meg. Az épületek központjában harangláb áll, a körülötte lévő épületek egy zalai aprófalu jellemző épületei, de láthatunk működő présházat is. 2000-től látogatható a Bakony, Balaton Felvidéki tájegység. Ezen a területen a fő megélhetési forrást a szőlőtermesztés, borkészítés, a Balaton partján a halászat és a Bakony erdeiben az erdei iparok biztosították. Főként ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó épületeket láthatunk itt, kiegészítve egyházi épületekkel. Az épületek a tájegységre jellemzően kő felhasználásával épültek.
2005-ös építésű a Dél-Dunántúli tájegység. A területet több népcsoport lakta, a XVI századtól a magyarok mellett, szerbek (rácok), bunyevácok, sokácok, később németek telepedtek meg itt. A sokszínűség az építészetben is megjelenik. Ezt mutatja be a tájegység utcája is. Az egyik oldalon gerendavázas, a másik oldalon szilárd falú házak állnak. A lakóházak berendezése is mutatja az itt lakó nemzetiségek jellemzőit. 2006-ban adták át a Felföldi Mezőváros tájegységet. Az elnevezésből is kiderül, hogy a többi falusi kiállítással szemben, itt már egy fejlettebb, nagyobb települést láthatunk. A terület fő tevékenysége a szőlőtermesztés és borkészítés, az itt élő és borászattal foglalkozó lakosok sokáig kiváltságokat élveztek. A nagyobb településeken megjelentek a céhes iparosok és a kereskedelmi tevékenységet űzők is. A városokban működő piacok a környék központi helyei voltak. A házak gazdagabb berendezései érzékeltetik a lakosság jobb anyagi körülményeit.

Forrás: MTI

A tájegységek bemutatásánál utoljára hagytuk az Alföld tájegységet, mert egyrészt a tájegység még nem készült el teljesen, az itteni kiállítás folyamatosan bővül, másrészt az Alföld a turisták (főleg a külföldiek) számára az ország talán legismertebb területe. A falusi utcasor az itt élők mindennapjait, a működő tanya pedig a területre jellemző klasszikus állattartást mutatja be. A mezővárosi rész és egy újabb falusi utcarészlet folyamatosan épül.
A kiállítás talán legérdekesebb része a tájegységek épületeiben működő műhelyek, ahol működés közben ismerhetjük meg az adott tevékenységet.
A szabadtéri múzeum márciustól-november elejéig tart nyitva. A múzeumhoz kapcsolódó Skanzen Galéria és Néprajzi látványtár egész évben várja a látogatókat. Idén áprilisban adják át a Skanzen Vasutat, amely a múzeum területén szállítja majd a vendégeket. Az egész napos programot kínáló múzeumba egy felnőtt belépő 1.200 Ft-ba kerül, de a gyermekeknek, időseknek, családosoknak jelentős kedvezményeket biztosítanak a szervezők.
A Szentendrei Skanzent nagyon könnyen megtalálhatjuk, Budapestről a 11-es úton haladva, Szentendre városában "Szabadtéri Néprajzi Múzeum" feliratú táblák jelzik a helyes irányt. Budapestről Szentendrére HÉVvel és helyközi buszjárattal is könnyen és viszonylag gyorsan (30-40 perc) eljuthatunk. Szentendrére érve helyi buszjárattal folytathatjuk utunkat a skanzenhez.

Pityerszer, Őrség
Zala megyében, Szalafő mellett, közel a határhoz találjuk a Pityerszeri Szabadtéri Múzeumot, ami az Őrség legismertebb turisztikai látványossága. A múzeum több, eredeti helyükön és eredeti állapotukban megőrzött épületből álló együttest, úgynevezett szereket mutat be, melyek régebben egy egész család lakhelyéül szolgáltak. Pityerszeren négy ilyen szert láthatunk (ebből az egyik nem eredeti, hanem "átköltöztetett"). A környékre jellemző érdekesség, hogy a portákat nem különítették el kerítéssel. A házak a 19. század elején épültek és még a 70-es években is lakták. Ma már nincsenek lakói, az egyik épületben egy kézműves bolt üzemel, melyben a környék kézművesei által készített őrségi kerámiákat vásárolhatunk.

Forrás: MTI

Pityerszeren kívül az őrségi tájakon barangolva számos további néprajzi nevezetességet, látnivalót találhatunk: Veleméren több gyűjtemény is megtekinthető, illetve egy eredeti állapotban fennmaradt tájház is látható. A látnivalók megtekintéshez előzetes időpont-egyeztetés szükséges (a tájház magán tulajdonban van).
Zalaegerszegen a Zala folyó holtágának partján, egy eredeti helyén megőrzött malom köré települt a Göcseji Falumúzeum. 1968-as megnyitásával a legrégebbi szabadtéri múzeumunk. A múzeum egy korabeli göcseji falut reprezentál. Az épületek többsége a térség falvaiból került áttelepítésre. Az épületek mellet a környékre jellemző növényvilágot, kerteket is kialakítottak. A falutól távolabb a holtág túloldalán látható a Finnugor Néprajzi Park. A faluból egy hangulatos kis hídon juthatunk el a Parkhoz. Itt a finnugor nyelvcsaládba tartozó népek lakáskultúráját, életmódját mutatják be.

Forrás: MTI

A múzeumot tavasztól-őszig látogathatjuk. A belépőjegy 500 Ft-ba kerül, a csoportoknak, családoknak kedvezményeket biztosítanak.
Tiszaalpár
A Kiskunsági-Nemzeti Park területén fekvő, Budapesttől 116 kilométerre lévő Tiszaalpáron találjuk az Árpádkori falurekonstrukciót. A Millenium alkalmából felépített, Árpád korabeli falut szimbolizáló létesítmény a környékbeli ásatások során feltárt faluszerkezetet jeleníti meg. A falu építményei két csoportra oszthatók: egyrészt a mindennapi élethez kapcsolódó épületek, másrészt az állattartással összefüggő épületek láthatók.

Forrás: knp.nemzetipark.gov.hu

Az ebben a korban épült - jellemzően náddal, vagy földdel fedett - félig a földbe épített lakóházak időtállóságát bizonyítja, hogy még a XX. század elejei falvakban is megtalálhatóak voltak. Az állattartás jellemző épülete a különböző méretű, általában vesszőfonattal határolt karámok.
A falut májustól-októberig hétfő kivételével 10 és 17 óra között látogathatjuk

Ópusztaszer
A Nemzeti Történeti Emlékpark területén lévő skanzen a környékbeli települések életét mutatja be a XIX. század végétől a XX. század elejéig. A múzeum területén megismerkedhetünk a tanyavilágtól kezdve, a kis falvakon át az akkori fejlettnek számító mezővárosok mindennapjaival. A mára szinte teljesen eltűnt tanyavilág akkoriban szerves része volt a környék életének. Az 1900-as években Szeged lakosságának majdnem 40 százaléka tanyán élt.

Forrás: MTI

A skanzenben helyet kapott egy Szeged határából származó tanya és az állattartást, mezőgazdasági munkálatokat segítő melléképületek is. Ugyancsak láthatunk egy tanyasi iskolát, mely a tanyavilág központi helye volt. Oktatási funkciója mellet, egyházi létesítményként is szolgált. A falusi élet mindennapjait mutatja be a szatócsbolt és a községháza is (melynek udvarán tűzoltó szertárat rendeztek be), a mezőváros épületei, a makói hagymásgazda háza, vagy a csongrádi halász háza, már egy fejlettebb építészetet és egyben életmódot is szemléltetnek. A szegedi paprikatermelők házaként bemutatott épülettel és annak fő jellemzőivel a szárításra váró paprikafüzérekkel, illetve a napsugaras oromdísszel még napjainkban is találkozhatunk a skanzen falain kívül is.
A skanzen az Emlékparkhoz hasonlóan áprilistól-október végig látogatható.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)