


Jajce rövid történelme:

A krónikák először 1396-ban említik Jajcét, amikor a vár és a város alapítója, Vukcic Hravtinic a tojás alakú sziklán felépített fellegvár után Jajcének nevezte el városát A XV. században itt koronázták meg az utolsó boszniai királyt, akit nem sokkal később, 1463-ban II. Mohamed itt fejeztetett le a vár alatti táborában, mire a vár védői letették a fegyvert.
Ugyanebben az évben azonban Hunyadi Mátyás csapatai felszabadították a várat és létrehozták a jajcei bánságot. Mátyás emlékét többé-kevésbe őrzik, a helyi ismertető anyagokon is megtalálható.
Ennek a győzelemnek a jelentőségét az adja, hogy 1463-1527 között ez volt az egyedüli vár Boszniában, amely nem került török kézre, tehát tekinthető a nemzeti függetlenség szimbólumának. Azonban 1528-ban a törökök meghódították és ezzel Jajce és vele Bosznia csaknem 400 évre török fennhatóság alá került.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban elfoglalta az országot, amelynek hozadékaként egy erőteljes ipari fejlődés indult meg, majd a turisták is felfedezték a várost, amely 1984-ben elnyerte a Jugoszlávia legszebb turisztikai célpontja címet. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy 1943 novemberében itt tartották azt az antifasiszta kongresszust, ahol lefektették a háború utáni Jugoszlávia közigazgatási alapjait, megalakítva ezzel a Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaságot.
Fél évig (1943 aug.-1944 jan.) a felszabadított Jajce volt az ország központja és itt kiáltották ki a háromnemzetiségű új jugoszláv tagköztársaságot, Bosznia-Hercegovinát.