Baradla-barlang (Aggtelek), aggteleki szakasza közismertebb nevén az Aggteleki Cseppkőbarlang, az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. A Világörökség legismertebb cseppkőbarlangja Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Az időszakosan aktív patakos karsztbarlang sziklacsarnokai, hatalmas cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevilágot idéznek.
A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az egy órás Rövid-túrán a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját.
A Baradláról - a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik - számos "leg" mondható el: a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.
A különleges Baradla Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Mintegy 24 kilométer hosszúságú, ebből 5,6 kilométer nyúlik át Szlovákiába.
Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó főág 6,6 kilométer hosszú, átlagosan 10 méter széles, 7-8 méter magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik.
A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a Domica-barlang, a Hangverseny-terembő linduló Styx-ág (2,6 kilométer), a Retek-ág (3,8 kilométer), a Törökmecset-ág (1 kilométer), valamint a Róka-ág (484 méter).
A Baradla termeit, folyosóit, járatait kiállítási tárgyakként borítják aváltozatos, álló, függő és oszlopként emelkedő cseppkőfigurák. Például az Óriások termének cseppkőképződményein kívül a méretei is lenyűgözőek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter.
A Baradla-barlang nagy része a mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett úgynevezett wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben, a jósvafői szakasz pedig fekete-sötétszürke gutensteini mészkőben alakult ki a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptatómunkájának eredményeként.
1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti a barlangot, szervezésükben 1, 2, 4, 5 és 7 órás, különböző nehézségű barlangtúra tehető a Baradlában.
Aggtelek határában a település jelképévé vált hatalmas sziklafal rejti a Baradla-barlang bejáratát. A fantasztikus föld alatti világba a jósvafői és a Vörös-tói bejáraton át is lejuthatunk - szervezett túrák keretében. A Baradla Vörös-tói bejáratát (és egyben a látogatóközpontot) a két település között félúton érjük el.
(A Vörös-tó a körülötte lévő, vas-oxiddal színezett, élénkvörös terra rossa talajról kapta nevét.) Jósvafőn mesterséges bejáraton juthatunk be a barlangba.
A jósvafői bejárattól közelíthetjük meg az 1967 óta működő barlangi szanatóriumot, ahol eredményesen gyógyítják az asztmatikus betegeket.
A Baradlát és a számos barlangot, valamint a településeket is magában foglaló Aggteleki-karszt területén 1985-ben Nemzeti Parkot hoztak létre. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének (World Heritage) listájára.
