Kecskemét
 Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent." |
LÁTNIVALÓK
Városháza
A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.
)
Kecskeméten a korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a 18. század közepe felé már rozoga épület, a város szégyene volt. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik sem magasság, sem mélység nem rettent jeligével pályáztak.
A művészettörténészek állításai nem egybehangzóak a stílust illetően. Egyesek szerint Lechner a korai francia reneszánszból, mások szerint az angol reneszánszból merített, és vannak olyan vélemények is, hogy a legfontosabb hatást a felvidéki szász városok – így Lőcse – reneszánsz építészete gyakorolta rá.
 | |
| |
)
A Városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók. Ez volt a mester utolsó és egyben legnagyobb szabású világi munkája. A témaválasztásnál két fő szempont játszott szerepet: kapcsolódjon Kecskeméthez, és az ország 1000 éves fennállásának (Millennium) ünnepéhez méltó legyen. Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja.
)
Lechner 1887 körül társult Pártossal és együtt építési irodát nyitottak. Kettejük közül Lechner volt a művész, Pártos pedig a vállalkozó. Az épületet 1893 és 1897 között építették fel, szecessziós stílusban. 1911-ben, a nagy földrengés után, Lechner ellenőrzése mellett állították helyre.
A Városházában átadása óta, így napjainkban is, a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek. Az önkormányzati üléseket a díszteremben tartják, de házasságkötő teremként is funkcionál. A homlokzat közpén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt. 1897 és 1996 között az épületben működött a városi könyvtár is.
Ferences templom
A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült Ferences templomot, amelyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusú, többszöri átépítés után nyerte el mai barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.
A színház épülete
)
)
A kecskeméti Katona József színházat az ország ezer éves évfordulójának emlékére építették a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég tervei alapján, 1895-96-ban. A színház nevét adó Katona József Kecskeméten született és élt, ám leghíresebb művét, a Bánk Bánt, csak halála után játszották el szülővárosában. A drámát először 1847. október 14-én Góts Ede társulata mutatta be. Legnagyobb nemzeti drámánkat azóta közel kétszáz alkalommal játszották a hírös városban.
Az épület eklektikus stílusát barokk motívumok gazdagítják. A külső homlokzaton Hausbeitner Henrik bécsi szobrász domborművei láthatók. Ő készítette Kisfaludy Károly portréját, amely főbejárattól jobbra, az emeleti ablakfülkében található, és Katona József mellszobrát az ellenkező oldalon. A 16 hónap alatt felépített, 900 nézőt befogadó színházat 1896. október 16-án többek között Jászai Mari színésznő vendégszereplésével nyitották meg.
Szentháromság-oszlop
)
A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, árpádházi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.
A középkori Kecskemét utolsó nagy pestisjárványában több mint 5000 polgár halt meg. A túlélők ennek emlékére emelték 1742-ben a barokk stílusú Szentháromság-emléket, Conti Lipót Antal alkotását. "Az Istenek mérges ostora, a Dögletes Betegség" - így búcsúztatta Blahó Vince a pusztító pestis áldozatait Kecskeméten. Az elhalt polgárok közül sokan a javaikat az egyházra hagyták, ebből a pénzből építették meg 1742-ben a Szentháromság-szobrot.
Az emléket a 19. század elején készült kovácsoltvas korlát fogja körül. Ezen belül hatszögű alacsony kőkorlát fut körbe, a sarkokon szentek szobraival: Szent Péter és Pál, Ker. Szt. János, Szt. Antal, Xav. Szt. Ferenc, Nep. Szt. János, Szt. Imre és Szt. Flórián. 1892-ben felújították s több szobrát is újrafaragták (Jablonszky Vince kőfaragó), ekkor készült a szobrot övező vasrács is (Maár Antal műlakatos). 1996-ban restaurálták.
Refromátus templom
)
A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtalálható
A repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja. A templom építésekor a kor szokásának megfelelően gazdagon díszítették a belső teret. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani. A török hódoltság idején Kecskemét egyetlen kőtemplomát a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Később a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett.
)
A budai pasa engedélyével (669 arany „kenőpénz” megfizetése után) 1680-83 között építhettek a református hívek kőtemplomot. A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény.1684 december 3-án a Szentháromság tiszteletére szentelték fel a templomot. A gyarapodó egyház a XVIII. századra kinőtte az épületet. Az oldalfalakat ekkor magasították meg 569 centiméterrel, és hosszirányban súlyos pillérsort emeltek a boltozat terhének viselésére. A belső térben így kialakult hely már lehetővé tette a kétemeletes karzat megépítését. Az oldalfalak méretéhez igazították a tornyot is: 946 centiméterrel és egy bádogtoronnyal lett magasabb.
Az évszázadok szélviharokkal, tűzvészekkel, 1911-ben pedig földrengéssel próbálták az épületet. A károk helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták. A mai református templom harmóniába olvasztja a későreneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicista irányzatok jegyeit. A kecskeméti református templo
m tornyából hallható újraöntött harangot Rákóczi György ajándékozta a híveknek.
Újkollégium
)
A Református templommal szemben a Kálvin téren emelkedik az 1912-ben épült Újkollégium. A szecessziós hatású, erdélyi motívumokkal díszített palota a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet.A szecessziós újkollégium 1911-13-ban épült Mende Valér tervei alapján. Az épületben református jogakadémia működött. Az építmény ünnepélyességét a 90 méteres homloksík előtt emelkedő középrizalit, a magas, aranyosmaróti piros cseréppel fedett sisakú huszártorony, és a kocsibejáró növeli. A tágas, széles lépcsőház vezet a páratlan szépségű emeleti díszterembe, ahol üvegmozaik-festmények díszítik a keskeny, magas ablakokat. Különösen alkonyati fényben pompás látvány a magyar királyság, a kecskeméti református egyházközség, valamint a helyi református főiskola címere.
)
A magasföldszintes előcsarnokban tekinthető meg Ferenczy István kiemelkedő jelentőségű rusicai márványból készült domborműve. A kollégium a népművészet motívumai a szecesszió német, valamint az angol és a finn kortárs törekvések hatásait tükrözik. Ebben az épületben működött a hajdani Református Főgimnázium és Jogakadémia. Ma a Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma, valamint a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára.
Cifrapalota
)
Az Újkollégium épületétől jobbra két nevezetes műemlék látható. Jobb oldalon a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota ( Márkus Géza 1902) hívja fel magára a figyelmet. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.
Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.
Legnagyobb terme - a pávaterem - a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe: a pávát, a virágot és a növényi indákat. Az épület ma a város képtára, melyben a vidék európai rangú festőjének, Tóth Menyhértnek az életmű-kiállítása látható, a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye mellett.
Cím:
Kecskemét, Rákóczi u. 1.
Cím:
Kecskemét, Rákóczi u. 1.
Zsinagóga
)
Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület méretei: alaprajz 27 X 38,9 m, magassága 19,45 méter. Igen hangsúlyos az épület hármas kapuzatú, három kis és egy nagy díszes körablakkal ellátott középrizalitja. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levő kis tornyok teszik mozgalmassá a homlokzatot. Az épület belsejét átalakították - ez volt az első olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külső architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciót kapott (Technika háza, TIT-székház). A példa azóta sok követőre talált.
Cím:
Kecskemét, Rákóczi út 2.
Telefonszám: 76/487-611
Nagytemplom
)
A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza. A késő barokk, copfstílusú öregtemplom a XVIII. század végén épült Oswald Gáspár tervei szerint. A templom 1993 óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza. Az "öreg" jelző az alföldi szóhasználatban azt jelenti, hogy "nagy", "hatalmas". Az épület az Alföld legmagasabb építménye, templom tornya 75 méter magas, kupolája 12,5 méter átmérőjű. Harangja 1819-ben készült, melynek súlya 45 tonna, és hangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott.
A tornyot körülvevő erkélyről egykoron a tüzet vigyázták. Nagyharangjának dalban is megörökített hangja egykor a határban dolgozók számára az ebéd idejét jelezte. A vörös márvány kapuzat feletti dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus átadja Szent Péternek az egyház kulcsait. Középütt a timpanonban Patrona Hungariae-dombormű van. A kapuzatból tör az ég felé a 35 méter magasságban erkéllyel övezett homlokzati torony. Az erkélyre szép időben érdemes felsétálni a toronyban a lépcsőkön, feledhetetlen panorámában gyönyörködhetünk.
Kecses, lábas korinthoszi pillérek közt, nagyméretű, íves ablakok fölött, az ország legnagyobb számlapú toronyórái mutatják az idő múlását. Az órát 1889-ben készítette a müncheni Johann Manhardt királyi udvari toronyóragyár. A bejárati párkányzat két szélén a négy evangélista látható közös és egyedi jelképeikkel. A homlokzati fülkékben Szent István és Szent László szobrát helyezték el.
Római Katolikus Nagytemplom
Kecskemét, Kossuth tér 2.
Nyitvatartás:
H-k-sz-cs-p: 9-18
Szombat: 9-12
Vasárnap: 15-18
FÜRDŐKULTÚRA
A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Megannyi kiapadhatatlan termálkútjának köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók paradicsoma.
Kecskemét termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.
A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található.
Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark - Kecskemét
A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország egyik napfényben leggazdagabb része, mely termálvíz kincsének köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók paradicsoma. Kecskeméten 2003-ban felújításra került és azóta is az európai követelményeknek megfelelően működő Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark az egyike azon érdekességeknek, melyért érdemes idelátogatni.
A fürdő a 117 hektáros Szabadidő Központ szomszédságában található, mely 3315 m2 temperált vízfelülettel rendelkezik. Hat medence, hat pályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőségek biztosítják a kényelmet és a felhőtlen kikapcsolódást.
A kecskeméti víz alkálihidrogén-karbonátos, kloridos-, jódos hévíz, mely összetételénél fogva mozgásszervi, nőgyógyászati és idegrendszeri megbetegedések, valamint baleseti sérülések gyógyítására alkalmas.
Az élményfürdők szerelmeseit pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár várja, és egy több csúszdából álló sajátos csúszdapark részleg. Az aktív pihenés hívei számára úszómedence épült. A gyógyulni vágyókat és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket pedig a modern építésű termálmedencék várják.
Cím:
Kecskemét, Csabay Géza krt. 2.
Telefonszám: 76/417-407
)
A fürdő a 117 hektáros Szabadidő Központ szomszédságában található, mely 3315 m2 temperált vízfelülettel rendelkezik. Hat medence, hat pályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőségek biztosítják a kényelmet és a felhőtlen kikapcsolódást.
)
A kecskeméti víz alkálihidrogén-karbonátos, kloridos-, jódos hévíz, mely összetételénél fogva mozgásszervi, nőgyógyászati és idegrendszeri megbetegedések, valamint baleseti sérülések gyógyítására alkalmas.
A nemrég felújított fürdő területén kialakított medencék minden korosztály számára biztosítják a kellemes kikapcsolódást. A kicsik számára gyermekmedence épült csúszdákkal, és ehhez kapcsolódik még egy multifunkcionális játszótér is.
)
Az élményfürdők szerelmeseit pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár várja, és egy több csúszdából álló sajátos csúszdapark részleg. Az aktív pihenés hívei számára úszómedence épült. A gyógyulni vágyókat és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket pedig a modern építésű termálmedencék várják.
Az állandó szolgáltatások mellett különféle programokkal, versenyekkel, éjszakai fürdőzési lehetőségekkel még izgalmasabbá és érdekesebbé teheti minden idelátogató vendég a szokásos fürdőzés élményét.
Kecskemét, Csabay Géza krt. 2.
Telefonszám: 76/417-407
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Kecskeméti Nyári Fesztivál - július
Kodály Művészeti Fesztivál - július - augusztus
Hírös Hét Fesztivál - augusztus
Kecskeméti Szüreti Fesztivál - szeptember
Kecskeméti Népzenei Találkozó - szeptember
Szarvasbőgés Császártöltésen - szeptember
Látogatás a kecskeméti rajzfilmstúdióban
Csikósbemutató Bugacpusztán - garantált programok egyéni vendégek részére
Gyárlátogatás a Zwack Gyümölcspálinka Főzdében
"A szecesszió gyöngyszeme" - látogatás a kecskeméti Városházán és Dísztermében
Barangolás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy nap a pusztában - magyaros gulyás party
Hőlégballonos sétarepülés
KULTÚRA
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
Kecskemét régi bevásárlóutcájában - a Kéttemplomközben - az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű híres zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán ( 1882 - 1967 ) életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. Az 1975 - ben létrehozott intézet Kodály zenei nevelési koncepciójának elméleti és gyakorlati oktatását tűzte ki célul.
Kecskemét múzeumok gazdag kínálatával, egyedülálló gyűjteményekkel várja az idelátogatókat, amelyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt.
Katona József Múzeum
Cifrapalota - Kecskeméti Képtár
Katona József Emlékház
Nemzetközi Kerámia Stúdió
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye
Magyar Fotográfiai Múzeum
Magyar Naív Művészek Múzeuma
Ráday Múzeum
Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Múzeum
Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
Fáklyás Pince Bormúzeum - kóstoló-programok, borbemutatók, előadások
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Bozsó Gyűjtemény
Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány
Tudomány és Technika Háza
Városháza Díszterme Kossuth tér 1.
Zwack Gyümölcspálinka-Főzde és Kiállítás
Kecskemét KK (Kisvasút) Vasútállomás és Keskenynyomközű Vasúti Járműskanzen
Ciróka Bábszínház
Katona József Színház
Kamaraszínház
Üzemszínház
![Forrás: [origo]](https://www.origo.hu/i/0807/20080724godolloka9.jpg)
![Forrás: [origo]](https://www.origo.hu/i/0807/20080724godolloka6.jpg)
![Forrás: [origo]](https://www.origo.hu/i/0807/20080724godolloka2.jpg)
){kind=link}