Gyermekkorunk mesehőseit formázó cseppkövek törékeny szépsége, kristályok csillanó fénye, évmilliók faragta sziklák. A végtelen csendben kristálytiszta, áttetsző, zöldeskék vízen hangtalanul sikló csónakok. A káprázat neve: tavasbarlang.
Véletlenül bukkantak rá a múlt század elején. Kutat fúrtak egy épülő ház kertjében és a fúró nyomán egy, a város alatt mindössze 15-20 méteres mélységben futó, mintegy 5 km hosszú barlangrendszer járataira bukkantak. Egy évtizeddel később 1913-ban már meg is nyitották a látogatók előtt, sőt újabb másfél évtized múltán már fényár öntötte el a termeket, folyosókat. A Tapolcai-tavasbarlang lett hazánk első villanyvilágítással ellátott föld alatti látványossága.
Az látogatók számára az igazi csoda újabb tíz év múlva, 1938-ban következett be, amikor is csónakkal bejárhatóvá tették a vízzel borított részeket. A barlangi törmelékek eltávolításával alakították ki a híres csónakázó körfolyosót, amely több felszín alatti tavat köt össze. A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, így a szerencsésebbek a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják.
Felejthetetlen élmény a tökéletesen áttetsző vízen ringatózva lenézni a csak kéznyújtásnyi távolságra érezhető aljzatra. Mesebeli termek között, parányi, zöldeskék tavakon, sárga, barna és rozsdavörös sziklák mentén halad a különleges vízi út. A mennyezet helyenként olyan alacsony, hogy csak a fejünket lehajtva haladhatunk, másutt olyan szűk a járat, hogy épp csak elfér a csónakunk, több helyütt pedig a lapát sem használható, a falba kapaszkodva araszolunk előre.
A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek. A barlangból 1987-től három évre eltűnt a víz a Bakony karsztvízrendszerét brutális módon tönkretevő bauxitbányászat miatt.
Az alumíniumipar gazdaságosságának csökkenése azonban értelmetlenné tette a karsztvízszint alatti kitermelést és megkegyelmezett a Bakony élővilágának, mocsarainak, lápjainak, karsztforrásainak.
Forrás: http://szepvilagunk.weebly.com
