A Bajmóci várkastély

Bajmóc , a Privigye  melletti városka gyöngyszeme a nemcsak Szlovákia de Közép-Európa egyik leglátogatottabb és legszebb várkastélya, a "mesés" Bajmóci várkastély




A várkastélyt egy mésztufa rakáson építették, amelyen a 11. században egy középkori vár állott. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi  Loira folyó mellett álló várak mintájára. 


A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői. 
Jelenleg a művészet-történeti múzeum gyűjteményét csoportosították a várkastélyban. 

A kiállított tárgyak közt a 19. és a 20. század fordulójából származó eredeti berendezéseket és műtárgyakat látni.


 A maga nemében egyedülálló és a legértékesebb művek közé tartozik a 14. század közepéről származó későgót képgyűjtemény - a firenzei N. di Cione Ortagna ún. Bajmóci oltár c. műve. A várkastély megtekintésének része a várkastély alatti cseppkő barlang meglátogatása, amely össze van kapcsolva a 26 m mély várkúttal.  


A várban megrendezett sok rendezvény közül a legismertebb a rendszeresen április végén és május elején megrendezésre kerülő Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivál. Ebben az időszakban a Bajmóci várkastély az egész világ kísérteteinek, boszorkáinak és vámpírjainak a találkozóhelye. 


A várkastély területének elválaszthatatlan része a park és az erdősített park, amely kialakítja annak hatásos hátterét. A várkastély bejárata előtt áll Mátyás király híres, kb. 12,5 m kerületű hatszáz éves bajmóci hársfája (Bojnická lipa). Maga a király örömmel járt Bajmócra, ahol a hársfa alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.