Hétvégi kirándulás Sissi nyaralójába




Hétvégi kirándulás Sissi nyaralójába

Fertőd után ez a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat. Mária Terézia is járt itt, s előszeretettel pihente ki fáradalmait Gödöllőn Ferenc József és Sissi is. A kastély különlegessége az európai ritkaságnak számító kastélyszínház.

A kastély építtetője Grassalkovich I. Antal, a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Mária Terézia bizalmi embere volt. A gödöllői birtokközpontban megépített kastély fehér- arany színekben pompázó dísztermével, freskókkal díszített szobáival, márvány burkolatú fürdőjével és virágházával, tágas lovardájával, barokk színháztermével, valamint hatalmas parkjával a kor főúri életvitelének méltó reprezentánsa volt.

Forrás: [origo]
Az épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, majd 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A második világháború után a méltatlan hasznosítási formák következtében a pusztulás évei következtek, mintegy fél évszázadon keresztül. Az 1989-ben felgyorsult felújítási munkálatok eredményeképpen 1996-ban nyithatta meg kapuit az ismét régi fényében pompázó kastély központi része. A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításának 26 termében a kastély két fénykora elevenedik meg: A Grassalkovichok kora című kiállítás a barokk udvari kultúrát mutatja be, míg a rekonstruált királyi lakosztályok, a díszterem és az Erzsébet királyné emlékkiállítás a királyi család gödöllői tartózkodásait idézi fel, kitekintéssel a kor történelmi hátterére.
A kastélymúzeum
Forrás: [origo]

A kastély-együttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A mintegy 100 személy befogadására alkalmas barokk színház ún. idényszínházként működött, amelyben csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején tartottak előadásokat. A zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta. A belső falakat - a teret perspektivikusan tágító - dekoratív, klasszicizáló későbarokk falfestések díszítik. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor két födém behelyezésével teréből 15 szobát alakítottak ki. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít.


A gödöllői királyi kastély parkjának egykori nevezetessége a királydomb s a ráépített pavilon. A hatszögletű, 6,5 méter átmérőjű épületet Grassalkovich I. Antal emeltette az 1760-as évek második felében. Az épület belsejét faburkolatba illesztett olajportrék díszítették: honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképei. Az 54 portréból jelenlegi ismereteink szerint 14 maradt meg, a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában. Mivel az eredeti képek faburkolatba való tartós beépítése több szempontból sem lehetséges, így a teljes képsorozat rekonstrukciójára volt szükség. Az elpusztult részeket az 1890-es években készült fotók alapján állították helyre.

Forrás: [origo]

Kulturális rendezvények
Ősztől tavaszig kamarazenei koncerteket tartanak a kastély dísztermében, nyáron pedig szabadtéri koncerteket hallgathat a közönség a díszudvaron. Hagyományos rendezvények: Ibolya Nap, Koronázási Hétvége, Barokk Kastélynapok augusztus elején, Nyárbúcsúztató koncert augusztus végén, Nemzetközi Hárfafesztivál október 2. hetében, Liszt Ferenc Zongorafesztivál október végén, Adventi Kastélynapok decemberben.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban: